Az esős időjárást kihasználva tollat, jobban mondva billentyűzetet ragadott Harcz Endre, hogy megossza a Hobbikert.hu olvasóival a kivi klorózisával kapcsolatos értékes tapasztalatait, tanácsait.
A növényfajok egy része jól tűr mindenféle talajt, viszont vannak olyanok, amelyek a talajban lévő valamilyen alkotóelem hiányát vagy túlsúlyát rosszabbul tolerálják. A kivi esetében előfordul egy hiánytünet, aminek az összefoglaló neve: klorózis.
A kivi klorózisa: hogyan jelentkezik?
A kivi klorózisa úgy jelentkezik, hogy a kivi levelei elkezdenek sárgulni, a levelek erezete erősebben látszik, és a növény növekedése is lelassul.
Az ok általában valamilyen tápanyagfelvételi probléma, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy a talajban az adott elem hiányzik, csak a növény nem tudja felvenni.
Sokszor idézi elő a sárgulást a relatív vashiány, tehát nem az, hogy nincs a talajban vas, hanem a talajban levő mésztartalom miatt nem tudja a növény a vasat felvenni. A sárgulás jellemzően meszes, erősen meszes talajoknál fordul elő.
Okozhatja még a klorózist a nitrogén, a magnézium, a cink, a mangán és a réz tényleges hiánya is.
Hogyan orvosolhatjuk?
Tehát vas- és magnéziumtartalmú műtrágyát kell adni annak a kivinek, amelyik sárgul.
Magnézium pótlására például a "keserűsó" alkalmas (lombtrágyaként is hatékony), vashiányra pedig a "Vaskelát" , "Sequestren" , de minden gazdaboltban, mezőgazdasági boltban más és más magnézium- és vastartalmú műtrágya, tápoldat kapható.
Illetve, ha meszes talaj esetében valamilyen módon savanyítjuk a talajt a kivinövény alatt, a gyökérzónában, azzal sokat segíthetünk. A savanyításra több megoldás is van, savanyú tőzeg, kávézacc, ecet, többféle hatékony módszert olvashatunk erről az interneten is.
Ami fontos, hogy a magnézium- és vastartalmú műtrágyát, tápoldatot és a savanyító oldatokat is többször, kis mennyiségben adagoljuk.
Egyedi esetek
Amikor ezzel a problémával keres meg valaki, gyakran mondják, hogy 3 tövet (2 termő, 1 porzó) ültetett valaki, és ebből csak 1 sárgul, a másik kettő nem, azok szépek. Ennek oka lehet az is, hogy az udvarban, kertben foltokban lehet más és más a talaj kémhatása vagy tápanyagtartalma.
Ugyanis például egy építkezési törmelékkel feltöltött udvarban, vagy építkezés és korábbi házbontás maradványaként adott ponton kerülhet mész a talajba, míg 2-3 méterrel odébb már az eredeti, mészmentes talaj van.
A klorózist kiváltó tápanyagfelvételi problémát okozhatja az adott egyed gyengébb egyéni kondíciója is. Értelemszerűen ebben az esetben is megfelelő kondíciójavító tápanyagbevitelre van szükség.
A klorózis (sárgulás) elsősorban fiatal kiviknél jelentkezik, felnőtt növényeknél jóval ritkább.
Rendkívül fontos a helyes öntözés!
A kivi nagyon vízigényes növény, ezért sokat kell öntözni. Sokszor teszik fel azt a kérdést, hogy mégis mennyi az a "sok", mennyit kell öntözni a kivit?
Mivel mindenhol más és más a talaj szerkezete, vízmegtartó képessége, akár faluról falura változhat a csapadék mennyisége is, ezért általános választ erre mennyiségi értelemben nem lehet adni.
Pontosabban úgy határolható be a dolog, hogy annyit kell öntözni, hogy a talaj a kivi alatt, a gyökérzónában, az ültetőgödörben soha ne száradjon ki, soha ne repedezzen, mindig nedves legyen. Nem kell tocsognia a vízben, csak mindig tartsuk nedvesen a talajt.
Ezenkívül (a klorózissal összefüggésben) öntözésre sokkal alkalmasabb az esővíz, mint a csapvíz, mert annak klór- és mésztartalmára a kivi érzékeny lehet. Persze, ha csak csapvizünk van, az is jó, sokkal jobb, mintha nem öntöznénk.
A kivivel és más különleges gyümölcstermőkkel, mint például a káki (datolyaszilva), füge, indián banán, gránátalma, illetve dísznövényekkel (selyemmirtusz, örökzöld magnólia) kapcsolatban sok információt osztok meg az oldalamon, mert vallom, hogy a pontos, használható szaktanács ugyanolyan fontos, mint a jó szaporítóanyag.
