A selyemkóró 100 ezer hektárt lopott el tőlünk

A selyemkóró 100 ezer hektárt lopott el tőlünk

A méhek egyik kedvenc növénye sok kisebb rovar számára halálos legelő, ráadásul egyre több helyen pusztítja ki a természetes növényzetet maga körül.

Bármilyen selymesen lágy a neve, ennél veszélyesebb özönnövény nem sok van a hazai természetben. Igazi hungarikum, hogy egy agresszíven terjedő gyomnövény termékét, a selyemfű mézet a szakértelem-mentesített hivatalnokok hungarikummá, nemzeti értékké nyilvánítsák. A ma már százezer hektárnyi parlagot, mezőgazdasági területeket és értékes természetes tájakat borító invazív betolakodót részben az ilyen állami pátyolgatás, másrészt a méhészek érdekvédelme miatt nem sikerül visszaszorítani.

A közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca) Amerikában honos növény, magyar nevét a magvak selyemfényű szőrüstökéről kapta, és itt kivételesen a közönséges szónak is fontos jelentése van; szerte a világon még 200 faja él a selyemkóró nemzetségnek, de szerencsére egyelőre csak ez az egy terjedt el hazánkban. A botanikus kertekben és a megfékezhetetlen magángyűjtőknél persze már a többiből is találhatók példányok. Aszklépiosz a görög mitológiában a gyógyítás istene. A nemzetség számos faja gyógynövény ugyan, de az ókori görögök valószínűleg egyik növényt sem ismerték, így a szíriai származással együtt a névadás egy tévedés tiszteletben megőrzött maradványa.

A pompás királylepke kedvenc tápnövénye

A selyemkóró Amerikában évszázadok óta az őslakosok gyógynövénye, ma pedig az ott legkedveltebb vándorló állat, a pompás királylepke tápnövénye. Önmagában is biológiai csodának számít a selyemkóró nedvének megkeseredése, amelynek oka valószínűleg az, hogy ez a növény a Danaida vagy monarch lepke hernyóinak kizárólagos tápláléka. Izgalmas még e lepke imágóinak szignalizációja, mimikrije és több ezer mérföldes vándorlása, érdemes utánaolvasni.

Dísznövényként érkezett, méhlegelőként maradt

Európába a selyemkóró dísznövényként, tejnedve miatt kaucsukforrásként és rostnövényként került. Ezeken a területeken megbukott, de sajnos kiváló mézelőnek bizonyult, és bizonyára ez okozza a parttalan terjedését. A virága egyébként gyönyörű, rendkívül bonyolult szerkezetű rovarcsapda, amely a megporzásra alkalmatlan gyenge rovarokat végleg foglyul ejti. Az erős poszméhek nektárral jóllakva és virágporcsomókkal megrakva szinte mindig kiszabadulnak, de sokszor látni kisebb rovarokat a virágok által megbilincselve, ezen a halálosan trükkös méhlegelőn. A hatalmas levelei miatt helyenként vaddohánynak nevezik a növényt, a virágkötők és a gyerekek pedig papagájvirágként ismerik a még zöld, éretlen terméseinek alakja miatt.

Földben és levegőben is megállíthatatlanul terjed

A selyemkóró megfékezhetetlen terjedése csak kezdetben az ivaros szaporodás következménye. A százas virágzatokból a sok rovar ellenére is csak egy-két termés lesz, viszont a felrepedő tüszőtermésből százával repülnek a magvak új területekre. A már megtelepedett növény tarackgyökérrendszert fejleszt, amelyből virágszárak ezrei törhetnek elő, egyetlen magból fejlődött ’örökéletű’ anyanövény klónjaiként.

selyemkoro 02
Selyemkóró selyme

selyemkoro 03
Így kezdődik a selyemkóró hódítása

selyemkoro 04
A hazai rovarok nem sok kárt tesznek a selyemkóróban

selyemkoro 05
Selyemkóró bonyolult szerkezetű virágai

selyemkoro 06
Az erős poszméh még kiszabadulhat, a hangyák már foglyok

selyemkoro 07
A százas virágzatokból csak egy-két termés lesz

selyemkoro 08
Selyemkóró papagáj-termései

selyemkoro 09
A felhasadt tüszőtermés a magvakkal

Korábban írtunk róla:

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?