Aranyvessző: az erőszakos vendég

Két invazív özönnövény a Solidago nemzetségből már a védett területeket is veszélyezteti. Bárcsak gumit készíthetnénk belőlük!

Az aranyvessző (Solidago) növénynemzetségnek száznál is több faja él Amerikában és Eurázsiában. A magyar erdőkben is él egy őshonos faj, a közönséges aranyvessző (Solidago virgaurea), és a hazai kertekben is díszlik számos kertészeti változat.

De van itt két özönnövény közöttük

De most csak két özön-fajról írok és mutatok képeket: arról a kettőről, amely behurcolt vagy kertekből kiszabadult növényként tönkreteszi a természetes élőhelyeket, kiszorítja a honos növényeket és arany színe ellenére (az én szememben) elcsúfítja a tájat. A kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) és a magas aranyvessző (Solidago gigantea) egész Európában hódító betolakodó (inváziós faj, invazív), újmagyarul özönnövény.

A két hódító között csak egy különbség látszik

A két fajt nem könnyű megkülönböztetni. Mindkettő nagytermetű, akár kétméteresre is megnövő, a virágzatig el nem ágazó, leveles szárú, tömegesen élő, tarackos évelő. Ahol megtelepszik, ott a talajfelszín alatti hajtásaival rögtön beborít néhány négyzetmétert, a növényegyedenként tízezer repítőszőrös kaszattermésével hamar meghódít néhány hektárt. Jellemzően a bolygatott területeken, utak és vasutak mentén, vízpartokon, felhagyott művelésű szántóföldeken, de ma már a természetvédelmi területeken is megtelepszik. Valamennyire a két faj virágzatának habitusa is különbözik, de a számomra is jól látható, egyetlen biztos különbség a szár sűrű szőrözöttsége a kanadainál (S. canadensis), illetve a szár viaszos hamvassága, néha színessége a magasnál (S. gigantea). Mindkettő gyógynövény is, a “Solidago” név jelentése (erősít, egyesít, egybe forraszt) is erre utal, bár valószínűleg eredetileg egy másik növény neve volt.

Gumit is készíthetnénk belőlük

Az aranyvesszők múltszázadi történeti érdekessége, hogy felmerült a felhasználásuk természetes gumiforrásként. A legtöbbünk által csak a villanyégő, a hangrögzítés, a mozgókép és még száz elektromos újdonság feltalálójaként ismert Thomas Alva EDISON botanikusként és növénynemesítőként kereste a trópusi kaucsuk forrásokat helyettesítő növényeket, amelyek közül az aranyvesszők bizonyultak ígéretesnek. Amikor korábbi munkatársa, későbbi barátja Henry FORD átadta csodált példaképének a T-modelljét, akkor azon az autón tiszteletből aranyvessző alapanyagú gumikerekek voltak. A természetes gumi helyettesítése sajnos gazdaságilag nem vált be, ahogy a sztálini és a Rákosi-korszak gumipitypang ültetvényei sem. A megoldást viszont máig is sokan keresik.

Kanadai aranyvessző virágzatának habitusa