Aranyvessző: az erőszakos vendég

Aranyvessző: az erőszakos vendég

Két invazív özönnövény a Solidago nemzetségből már a védett területeket is veszélyezteti. Bárcsak gumit készíthetnénk belőlük!

Az aranyvessző (Solidago)  növénynemzetségnek száznál is több faja él Amerikában és Eurázsiában. A magyar erdőkben is él egy őshonos faj, a közönséges aranyvessző (Solidago virgaurea), és a hazai kertekben is díszlik számos kertészeti változat.

De van itt két özönnövény közöttük

De most csak két özön-fajról írok és mutatok képeket: arról a kettőről, amely behurcolt vagy kertekből kiszabadult növényként tönkreteszi a természetes élőhelyeket, kiszorítja a honos növényeket és arany színe ellenére (az én szememben) elcsúfítja a tájat. A kanadai aranyvessző (Solidago canadensis)  és a magas aranyvessző (Solidago gigantea)  egész Európában hódító betolakodó (inváziós faj, invazív), újmagyarul özönnövény.

A két hódító között csak egy különbség látszik

A két fajt nem könnyű megkülönböztetni. Mindkettő nagytermetű, akár kétméteresre is megnövő, a virágzatig el nem ágazó, leveles szárú, tömegesen élő, tarackos évelő. Ahol megtelepszik, ott a talajfelszín alatti hajtásaival rögtön beborít néhány négyzetmétert, a növényegyedenként tízezer repítőszőrös kaszattermésével hamar meghódít néhány hektárt. Jellemzően a bolygatott területeken, utak és vasutak mentén, vízpartokon, felhagyott művelésű szántóföldeken, de ma már a természetvédelmi területeken is megtelepszik. Valamennyire a két faj virágzatának habitusa is különbözik, de a számomra is jól látható, egyetlen biztos különbség a szár sűrű szőrözöttsége a kanadainál (S. canadensis), illetve a szár viaszos hamvassága, néha színessége a magasnál (S. gigantea). Mindkettő gyógynövény is, a “Solidago” név jelentése (erősít, egyesít, egybe forraszt) is erre utal, bár valószínűleg eredetileg egy másik növény neve volt.

Gumit is készíthetnénk belőlük

Az aranyvesszők múltszázadi történeti érdekessége, hogy felmerült a felhasználásuk természetes gumiforrásként. A legtöbbünk által csak a villanyégő, a hangrögzítés, a mozgókép és még száz elektromos újdonság feltalálójaként ismert Thomas Alva EDISON botanikusként és növénynemesítőként kereste a trópusi kaucsuk forrásokat helyettesítő növényeket, amelyek közül az aranyvesszők bizonyultak ígéretesnek. Amikor korábbi munkatársa, későbbi barátja Henry FORD átadta csodált példaképének a T-modelljét, akkor azon az autón tiszteletből aranyvessző alapanyagú gumikerekek voltak. A természetes gumi helyettesítése sajnos gazdaságilag nem vált be, ahogy a sztálini és a Rákosi-korszak gumipitypang ültetvényei sem. A megoldást viszont máig is sokan keresik.

aranyvesszo 02
Kanadai aranyvessző virágzatának habitusa

aranyvesszo 03
Magas aranyvessző virágzatának habitusa

aranyvesszo 04
Kanadai aranyvessző sűrűn szőrös szára

aranyvesszo 05
Magas aranyvessző viaszos és legfeljebb pelyhes szára

aranyvesszo 06
Magas aranyvessző viaszos és színes szára

aranyvesszo 07
Kanadai aranyvessző szárlevelei

aranyvesszo 08
Kanadai aranyvessző virágzatai

aranyvesszo 09
Edison hátul, Ford a kormánynál, mellette John Burroughs természettudós barátjuk

Korábban írtunk róla:

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?