Akác: szuper növény, aminek csak a fele igaz

Akác: szuper növény, aminek csak a fele igaz

A virága izgalmas eledel, minden más része mérgező. A magyar táj értéke vagy irtandó özönnövény. Vajon mi az igazság?

A teljes nevén fehér akác (Robinia pseudoacacia)  sokak szemében a magyar táj természetes fája, igazi szépség, hungarikum, kiváló méhlegelő és nélkülözhetetlen faanyag.

Sajnos mindez csak félig igaz. Az akác észak-amerikai növény, az első példányt Európában 1601-ben Jean Robin francia királyi főkertész ültette, akiről aztán Linné a növénynemzetséget is elnevezte. Az igazi akáciák vagy mimózák hasonló levelű, többnyire trópusi növények, amelyekről a magyar név átkerült, a ’pseudoacacia’ álakáciát vagy barátságosabban inkább hasonmást jelent. A névmagyarázatból már csak a ’fehér’ szó hiányzik; vannak piros és rózsaszínű virágú akácok is, mint a képen látható enyves akác (Robinia viscosa). A régi magyar filmbéli ’lila ákác’ és a Született feleségek  utcája egy távolabbi rokon, kúszó dísznövényre (Wisteria)  utal.

Hogyan jött ide az akác?

Magyarországra az akác a XVIII. század végén került homokkötési céllal, az Alföld legrosszabb termőhelyeire, mára a fehér akác a legelterjedtebb erdőalkotó fafajunk lett. Az okosan tervezett erdőtelepítésben az akác a helyén van, valóban remek méhlegelő, fája kezeletlenül is tartós cölöpfa, bányafa, szőlőkaró, remek tüzelő. Hátránya, hogy az akácerdő viszonylag fajszegény, alig néhány növényfaj él meg alatta.

Kicsit otrombán viselkedik nálunk az akác

Nagyon későn fakad, idegen növényként lassan veszi észre, hogy eljött a tavasz, ősszel ugyanilyen okból gyakran ráfagy a lomb, még mielőtt megsárgulna. A legnagyobb baj viszont az, hogy az akác kiszökött a saját erdejéből, és benépesíti a természetes erdeinket, a természetvédelmi területeket, korábbi gyepeket, felhagyott legelőket. Magról és gyökérsarjakról is terjed, mindent elnyom, gyomosít, áthatolhatatlan töviskest, tüskebozótot alkot, a honos fajokat kiszorítja.

A virága ehető, de minden más része mérgező

Mézelő növényként azért olyan értékes a méhészek számára, mert későn virágzik, amikor a honos flóra már kevésbé, és átlagos időjárás mellett az ország területén hosszan elnyúlik a virágzása, a méhészek a kaptáraikkal vándorolva követhetik. Kánikulában ez nem működik, ilyenkor gyorsan lefut a virágzás, viszont ilyen években gyakori a késő nyári, kora őszi másodvirágzás. A nektárban gazdag virágok az ember számára is finomak, a növény minden egyéb része a haszonállatok részére is mérgező, megrágott kérge és lombja néha megárt a tájékozatlan kóstolgatóknak.

akac szuper noveny fele igaz 02
Enyves akác rózsaszínű virágzata

akac szuper noveny fele igaz 03
Fehér akác levelei és termései

akac szuper noveny fele igaz 04
Fehér akác pillangós virágai

akac szuper noveny fele igaz 05
Fehér akác tövisei

akac szuper noveny fele igaz 06
Fehér akác virágzata

akac szuper noveny fele igaz 07
Későn fakadó komoran kopasz akácos

Korábban írtunk róla:

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?