A bogyós gyümölcsök a reneszánszukat élik, a boltokban manapság szinte mindig kapható például áfonya vagy málna, a ribizli azonban ritkább vendégnek számít a polcokon, és minden bizonnyal a kevésbé gyakran fogyasztott gyümölcsök közé tartozik. Kár lenne azonban mellőzni ezt az értékes és izgalmas gyümölcsöt, ugyanis nem csak a termése finom és egészséges, de kerti növényként is tetszetős, funkcionális! Több bogyós gyümölcshöz hasonlóan a ribizli is június végén, július elején érik, így épp aktuális közelebbről megismerkedni vele!
A ribizli vagy vidékiesebben ribiszke talán azért kevésbé kedveltebb a málnánál, mert íze fanyarabb, savanykásabb, a gyerekek is inkább az édesebb bogyósokat részesítik előnyben. A ribizli mellett szól, hogy élettani hatásai pozitívak, a piros változat jeleskedik C-, B- és E-vitamin tartalomban, a fekete szemű típus pedig A-vitaminban gazdag inkább. Ásványi anyagokat mindkét népszerű változat bőven rejt magában, így többek között vasat, kalciumot, magnéziumot és nátriumot. 100 gramm ribizli alig 30 kalóriát tartalmaz, így ez a gyümölcs a diétás étrendekbe is beilleszthető. Érdekesség, hogy a szemekből kinyerhető növényi olaj különféle bőrápoló szerek egyik fontos összetevője. A ribizli fogyasztása mellett szól, hogy magas élelmirost-tartalma miatt emésztési problémákkal küzdőknek roppant hasznos, ugyanakkor epebántalmak fennállásakor a kis magvak miatt fogyasztása nem javasolt. Aki szeretne ribiszkét nassolni, de az édesebb ízeket kedveli, keresse a ritkább, de sokkal kevésbé fanyar fehér ribizlit!
A ribizli nem csak a konyhában elsőrangú, de könnyen tartható, barátságos kerti lakó is egyben! Alacsony környezeti igényei miatt kezdő kertbarátoknak is bátran ajánlható, dekoratív megjelenése okán pedig dísznövényként is tekinthető, telepíthető látványos szoliterként, de akár hosszanti elrendezésben sövényként is.
Fényigénye nem kiemelkedő, a félárnyékot is jól tűri, ezért mérsékelten árnyékoló dísz- vagy gyümölcsfák alá is kerülhetnek a bokrok. A ribizli tápanyagigénye magas, ezért ültetés előtt az alaposan felásott talajba bőségesen kell komposztot, marhatrágyát keverni, és az ültetőgödör aljára is kerüljön vastag tápanyagréteg, melyet félarasznyi földdel kell elfedni, a gyökerek ugyanis nem érintkezhetnek közvetlenül a tápanyaggal. A konténeres kiszerelésű ribizli a téli, fagyos hetek kivételével bármikor kiültetésre kerülhet, akár nyáron is, de azért a kánikulai időszakokat kerülni kell.
A ribizli gondozási igénye visszafogott, a fő feladatok az öntözés mellett a gyomtalanítás és a talajlazító kapálás lesznek. Mivel ez a gyümölcstermő sekélyen gyökeredzik, a kapával óvatosan kell bánni, és a talaj kiszáradását is kerülni kell, hiszen a mélyebb rétegekből nem tud felvenni vizet. A ribizli körül a legfontosabb feladat a metszés, melynek hiányában a bő és ízletes termés biztosan elmarad. Az ültetést követő első évben csupán 4-5 vesszőt kell megtartani, és ezeket is vissza kell vágni, ezután a következő évben ezeket a vesszőket megint meg kell metszeni, ezzel alakítható ki az ideális forma. A fiatalabb vesszőket a későbbiekben minden évben ritkítani szükséges, hogy ne veszítse el az alakját a bokor, az idősebb növényeknél pedig öt évente a vázágakat is le kell cserélni. A ribiszkéből kis ügyességgel alacsony, törzses faforma is kialakítható, így az esztétikai értéke megsokszorozható!
Megyeri Szabolcs kertészete
