Száraz gyepek és felhagyott szántók gyakori növénye, lilás virágokkal és éretten fehér bóbitákkal.
De vajon milyen küllő?
A bóbitás küllőrojt (Erigeron acris) fészkesvirágzatú, az őszirózsafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, két-három arasznyi magasságú, kétéves vagy évelő, lágyszárú növény. Az “Erigeron” tudományos nemzetségnév ógörögül korán öregedőt jelent, mert a rövid virágzás után hamarosan ősz bóbiták díszítik a növényt. Az “acris” fajnév hegyeset, csípőset jelent, sajnos nem sikerült megfejtenem, hogy mire vonatkozik. A magyar küllőrojt név a nyelvészek szerint a küllő madárról kapta a nevét, de én már láttam biciklikerék által begyűjtött növényi rojtokat, így inkább arra szavaznék. Viszont a magyar botanikusok nem kerekeznek eleget a terepen, összekeverték a neveket: a rendszertanilag szomszéd növényt betyárkórónak nevezték el, holott az a leggyakoribb rojt a küllők között. Engem érdekelnek ezek a néveredetek, és nekem segítenek a növény felismerésében, de naivitás lenne a nevezéktanban szigorú racionalitást elvárni.
Őszes bóbiták
A bóbitás küllőrojt az első életévében csak tőlevélrózsát fejleszt, a levelek keskeny oválisak, hosszan nyélbe keskenyedők, épszélűek vagy aprón fogasak, változatos szőrzetűek. A növény az erős karógyökerével és fásodó gyöktörzsével telel át, a második évében magas szőrös elágazó virágszárat hajt, a szárlevelek ülők. A fürtbe vagy bugába rendezett fészekörvek mindössze egy centiméter átmérőjűek, a csöves virágok középen zöldessárgák, a peremi nyelvesek lilák. A fészekpikkelyek hegyesek, zöldek, szőrösek, a külsők csak fele hosszúságúak. A fészek az elvirágzás után is összehúzott marad, nem terül ki. A halvány kaszattermések repítőszőrei egyforma hosszúak, majdnem fehérek, valóban ősz, hüvelyknyi bóbiták, tucatnyian nagyon mutatósak.
Csípős vagy szántóföldi?
A bóbitás küllőrojt erdőirtásokon, száraz gyepekben és parlagokon, azaz már nem művelt szántóföldeken él. Linné, amikor először leírta a növényt, akkor Erigeron acre nevet adott, amiről később feltételezték, hogy a botanikus eltévesztette a latin ragozást, és helyesen E. acris lenne. Szerintem lehetséges, hogy Linné nem tévedett, szándékosan írt acre fajnevet, ami szántóföldit is jelenthet, az angol acre, a német Acker és a görög agros nyomán, a csípős és hegyes helyett. Mindez persze csak az én amatőr nyelvészkedésem. Meg kellene rágcsálnom egy küllőrojt levelet vagy a gyökerét, ha tényleg csípős, akkor lenne egy kevésbé szájbarágós szómagyarázatom.
Bóbitás küllőrojt teljes virágzásban
Bóbitás küllőrojt tőlevelei
Bóbitás küllőrojt ülő szárlevelei
Bóbitás küllőrojt fészekvirágzata
Bóbitás küllőrojt hegyes fészekpikkelyei
Bóbitás küllőrojt száraz gyepben
Bóbitás küllőrojt korán őszülő termései
