Csertölgy: vajon miért mondják, hogy "cserben hagy"?

Csertölgy: vajon miért mondják, hogy

Az egyik leggyakoribb magyar fa, amely bozontos kupacsáról és két évig hízó makkjáról könnyen felismerhető.

A csertölgy, vagy talán elterjedtebb nevén, a cserfa (Quercus cerris)  az egyik leggyakoribb magyarországi fafaj. Üde, tápanyagban és csapadékban gazdagabb termőhelyeken a kocsánytalan tölggyel, melegebb és szárazabb déli fekvésben a molyhos tölggyel társul a hazai tölgyerdőkben. Közepes méretű fa, kései lombfakadással, rendkívül változatos formájú, de többnyire hosszúkás alakú, hegyes karéjú, érdes tapintású levelekkel. A levelek és a rügyek tövében megmaradnak a szálas pálhák. 

A makk két évig hízik

A makk termések a virágzás évében csak borsónyira nőnek; a második őszükre, a teljes érésükre viszont az összes hazai tölgyénél nagyobbra híznak. A makkok nagy, bozontos pikkelyű kupacsban ülnek, ősszel kihullanak. A cserfa makkja nagyon keserű, ellentétben a kocsányos, a kocsánytalan és a molyhos tölgyek ehető makkjaival, amelyek az erdei állatok és az egykor makkoltatott disznók kedvenc eledelei. A szépen színesedő őszi lomb később megbarnul, és gyakran egész télen a fán marad. A tavaszra lekopaszodó cserfa vesszők jól felismerhetők az addigra már megkeményedő szálkás pálhamaradványokról.

Akit nem húztak ki a csávából...

A cserfa neve sajnos számomra is rejtély. A kézenfekvő szófejtés szerint az állati bőrök cserzésével, használhatóvá tételével függ össze. Tény, hogy az ásványok mellett számos növény is cserzőanyagok forrása, így a tölgyek is. A csertölgy kérgéből is készítettek cserzőlevet, csávát, amelyben a bőröket áztatták. A rendkívül büdös és maró folyadék egy nagy gödörben vagy edényben állt a tímárok, cserzővargák, csávásvargák udvarán. Életveszélyes volt beleesni, de akit kihúztak a csávából, az is hetekig bűzlött tőle. A cserben hagyásnak is ez a legenyhébb következménye, de remélem, hogy inkább csak képletesen értették.

…azt cserben hagyták!

A szófejtési kételyem kiváltója, hogy cserzőanyag az összes többi tölgy kérgéből, makkjából, gubacsából is nyerhető, miért pont a csertölgy adja ehhez a nevét. A tudományos név, a latin 'cerris' is lehetne, esetleg szláv közvetítéssel a magyar 'cser' forrása. Még ennél is valószínűbbnek tűnik nekem, hogy a fa német neve 'Zerr-eiche', a makk bozontos pikkelyeire utaló zerr = borzas az átvett szó. Persze az sem kizárt, hogy ezek a szóforrások a magyarban a hasonló hangzás miatt összefonódtak, és egymást erősítették.

csertolgy cserben hagy 02
Csertölgy hosszúkás levelei

csertolgy cserben hagy 03
Csertölgy karéjos levelei

csertolgy cserben hagy 04
Csertölgy megmaradó pálhái

csertolgy cserben hagy 05
Csertölgy, még a bozontos kupacsba zárt borsónyi makkocskái

csertolgy cserben hagy 06
Csertölgy éredő makkjai

csertolgy cserben hagy 07
Csertölgy gazdag makktermése

csertolgy cserben hagy 08
Csertölgy kétéves érett makkja

csertolgy cserben hagy 09
Csertölgy már üres bozontos kupacsa

csertolgy cserben hagy 10
Csertölgy télen is megmaradó lombja és szálkás pálhái

Korábban írtunk róla:

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR