Segít a fagy.
Nem kell minden gyümölcsöt leszüretelnünk a fagyok előtt, akadnak olyanok, amelyek éppen a hideg hatására nyerik el finom ízüket. Főként a vadontermő gyümölcsök között találunk olyanokat, amelyek akkor lesznek igazán édesek és aromásak, ha megcsípi őket a dér.
Naspolya: sárgásbarna, almaszerű termései október végétől érnek. A fagyok megérkezte után a hús sokkal puhábbá, pépessé, aromássá válik, könnyen lehúzható a héja is. Érdemes akár nyersen enni, akár lekvárt készíteni belőle.
Kökény: a jól ismert kökényből lé, likőr, gél készülhet, miután megcsípte a dér.
Madárberkenye: nyersen a narancsos-piros gyümölcsök kellemetlenül keserűek. Az első fagyok után szedve viszont lekvár, chutney készülhet belőlük, melegítés hatására ugyanis az élvezhetetlen savak átalakulnak.
Barkócaberkenye: a 8-15 mm nagyságú almácskák megérve októberre bebarnulnak. Magas csersavtartalmuk miatt azonban csak a fagy után fogyaszthatók. Aromájuk a marcipánéra emlékeztet. Lekvár, kompót, zselé készülhet belőlük.
Kányabangita: a gyümölcsök még télen is a bokrokon lógnak. Óvatosan fogyasszuk őket, nyersen mérgezőek! Októbertől szüreteljük, de fogyasztás előtt mindenképp főzzük meg őket (így készülhet belőlük például lekvár is).
Csipkebogyó: püréhez, lekvárhoz, teához, bőven szedhetjük a nyár végén, ősszel érő csipkebogyót. A fagyok után sokkal puhábbá és édesebbé válik a húsa, ilyenkor már nyersen is ehető.
Sóskaborbolya: a bogyók nem csak C-vitaminban gazdagok, de finom gyümölcsösen savasak is. Az első mínuszok után jön el a szüret ideje: a gyümölcsöket lekvárba, szirupba, kompótba, teába tehetjük, Szárítva akár a müzlihez is adható.
