Faviasz mint sebzárószer: hasznos vagy inkább káros?

Faviasz mint sebzárószer: hasznos vagy inkább káros?

Nem minden esetben segít.

Évek óta tartó vita tárgya, hogy a faviasz hasznos-e mint sebkezelőszer a metszések, vágások után. Ezeket a szereket rögtön a metszést követően kell felvinni.

Számos szakértő újabban azt javasolja, hogy ne használjunk ilyen készítményeket, vagy legfeljebb csak a sebek külső szélén. Pedig a korábbi években szilárdan tartotta magát az a nézet, hogy a tízforintosnál nagyobb fasebeket ilyen szerekkel kell „gyógyítani”.

A sebzárók általában szintetikus viaszból vagy gyantából készülnek. Ecsettel vagy spatulával viszik fel őket a vágási felületre közvetlenül a metszés után, azzal a céllal, hogy megakadályozzák a gombák és más kórokozók nyitott seben keresztüli bejutását és így a rothadás elindulását. Ez az oka annak, hogy a készítmények nagy része gombaölő szert is tartalmaz.

faviasz hasznos vagy karos 02

Időközben azonban egyre több kertész és szakértő kérdőjelezi meg a szerek hatásosságát. Nagyon úgy tűnik ugyanis, hogy a kezelt felületek a viasz ellenére is rohadhatnak. Ennek oka az, hogy a viaszréteg általában néhány év alatt elveszíti a rugalmasságát és berepedezik. A finom repedéseken keresztül bejuthat a nedvesség és hosszú ideig a lezárt felület alatt marad – márpedig ez ideális közeg a mikroorganizmusok számára. A készítményben található fungicidek is elpárolognak az évek során, vagy elveszítik hatásukat.

Ezzel szemben a kezeletlen seb csak látszólag van kitéve az időjárás szeszélyeinek, a kórokozóknak és gombaspóráknak, mivel a fák kifejlesztették saját védekező mechanizmusukat ezekre az esetekre. A vágási felület lefedése viasszal viszont ezt a természetes védekezést is szükségtelenül gyengíti. A nyitott vágási felület nem marad sokáig nedves sem, jó időben gyorsan kiszárad.

A legjobb eredmény érdekében a következőkre figyeljünk:

1. A vágás szélén a kérget éles késsel simítsuk végig, mert a nyíltan maradt részek osztódószövete (kambium) gyorsabban tönkremehet.

2. Csak a seb külső széleit vonjuk be sebkezelőszerrel, ily módon megakadályozzuk, hogy kiszáradjon az érzékeny osztódószövetek felülete és ezáltal felgyorsítjuk a sebgyógyulást.

A köztéri fák gyakran küzdenek súlyos sérülésekkel, jelentős kéregkárosodással. Ezeknél a fáknál sem nagyon használják már a faviaszt. Helyette inkább levágják a laza kéregdarabokat, a sebet pedig óvatosan lefedik egy feketefóliával. Ha ezt olyan időben végzik, amikor a felület még nem száradt ki, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy ún. felületi kallusz képződik. Ez egy speciális sebszövet, ami nagy felületen növekszik a fa testén, és így az képes néhány év alatt meggyógyulni.

A gyümölcstermesztés esetében némileg eltérő a helyzet a professzionális fagondozásnál. A szakemberek egy része az alma, körte esetében még mindig a korábban elterjedt sebkezeléseket használja a nagy vágási felületeknél. Ennek két oka van. Az egyik az, hogy a metszés ezeknél a fáknál a kevésbé elfoglalt, téli hónapokra esik. A fák ezután még viszonylag sokáig nyugalmi állapotban vannak és nem tudnak olyan gyorsan reagálni, védekezni, mint nyáron. Másrészt a vágások viszonylag kicsik, mivel rendszeresen karbantartják a fákat és gyorsan is gyógyulnak, hiszen ezeknél a gyümölcsöknél nagyon gyorsan osztódik a kambium.

A metszés gyümölcseiA metszést megtanulni kívánók figyelmébe ajánljuk Bálint gazda 10 kerti gyümölcsfa metszéséről szóló 100 perces videó-tanfolyamát.

A gyümölcsfákat külön-külön bemutató filmek alkalmasak arra, hogy a kertészkedők egy életre elsajátítsák a metszés tudományát.

A jól metszett gyümölcsfák pedig sokkal szebb és nagyobb mennyiségű gyümölcsöt teremnek majd számukra.

A tanfolyam DVD és a hozzá tartozó kiskönyv ide kattintva rendelhető házhoz.

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?