Ha szennyezett a talaj, megoldás a magaságyás!

Ha szennyezett a talaj, megoldás a magaságyás!

Kipróbált, bevált módszer.

Az egyik nehézség, amivel kertészkedni vágyóként szembesülhetünk, hogy a rendelkezésünkre álló területen a talaj erősen szennyezett. Endrész István épp ezzel a problémával találkozott, amikor újonnan épült házuk körül veteményes kialakításában gondolkodott. De nem adta fel, megoldást keresett, és talált is. A következőkben István mutatja be, hogy végül miért választott magaságyást, mi mindenre volt szükség hozzá, és hogy az elmúlt időszakban hogyan használta.

Problémás talaj

2006-ban költöztünk be a saját építésű házunkba, az építés során azt vettem észre, hogy az egyik része a teleknek feltöltött és mindenféle anyaggal szennyezett. Az alapásás során előkerült laposelem, festékes doboz, márkás üveg, de még gázálarc is. Tudtam, hogy itt a szennyezett talaj miatt hagyományos módon nem fogok tudni semmilyen konyhakerti növényt termeszteni. Ugyanakkor falusi gyerekek lévén a feleségemmel szerettünk volna megtermelni magunknak legalább annyi zöldséget, amennyi nyáron elég.

Megoldás

Gondolkodtam, mit is tudnék csinálni, hogy a talajvízzel ne érintkezzen a termőterület, és eszembe jutott, amit az orosz északon láttam. Ott a magas talajvíz és a hideg miatt kalodákat, magaságyásokat építenek deszkából, és ezekbe vetik a növényeket. Elhatároztam, hogy magam is ezzel fogok próbálkozni. Utánanéztem az interneten, és angol nyelvű oldalakon találtam is pár hasznos ötletet.

magasagyas problemas talaj 02

Így készült

Fából akartam megépíteni, mivel ez tűnt a legolcsóbbnak (a szlovák határ mellett lakunk, ott a faanyag ára kedvezőbb, mint idehaza). A facsavarokat, szögeket, lenolaj kencét itthon szereztem be. A fűrésztelepen ll. osztályú 5*10-es pallót vettem 4 méteres hosszban, 0,64 m3-t, 32 szálat. Úgy méreteztem, hogy leeső rész, hulladék ne legyen. Magam kezeltem le az anyagot és állítottam össze. Nagyjából egy nap alatt megvoltam vele. A méretezése: a külső oldalak 4 és 3 méteresek, a belső oldalak 2 méteresek, a véget lezáró oldalak pedig 1-1 méter hosszúak. A költség kb. 35 ezer forint volt mindent összeszámolva.

magasagyas problemas talaj 03

A feltöltés

A legaljára mindenféle gally, szőlővessző, kukoricaszár került kb. 40-50 centisre darabolva, majd kiraktam szalmabálával, a rafiát természetesen levágva róla. Erre jött a sertés- és baromfitrágyával kevert föld, amit egy másik területről hoztam. Annak a tetejére pedig zsákos palántaföldet tettem.

Maga a feltöltés egy hétvégébe került, de a vége nagyon tetszetős lett. Az első év végére elkorhadt a szalma, eltűnt a trágya is. A második évtől a földet a széleken a középrészből pótoltam, ahol a keletkezett üregben komposztálót alakítottam ki. Most onnan tudom pótolni az ülepedés miatti földhiányt.

magasagyas problemas talaj 04

Az ültetés

A trágya, a szalma és a gallyak korhadása hőt termel, így egész korán, márciusban már lehet retket, dughagymát, salátát ültetni. Május végére ezek kifogynak, és folyamatosan pótolom előbb uborka-, majd paprika-, paradicsom-, karalábé- stb. palántákkal.

magasagyas problemas talaj 05

Nem egy igazi kert, de jólesik nyáron csak kiszaladni, és friss zöldségeket szedni a reggelihez, ebédhez vagy épp a grillezéshez, szalonnasütéshez.

Korábban írtunk róla:

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?