Trükkös megoldás.
Baráth Gábor neten fellelt videók nyomán víztárolós magaságyást épített kertjébe. Az ötlet működik, alább ismerhetők meg a részletek.
"Korábban is rendelkeztünk konyhakerttel, viszont a hátsó udvart szerettük volna kicsit átalakítani, melyből maga a kert nagyobb részt foglalt el, mint azt mi szerettük volna. Ekkor kezdtünk el gondolkodni a magaságyáson, mint olyanon, mivel olvastunk már róla korábban, hogy abban kisebb területen lehet ugyanannyi dolgot megtermelni, mint a "normál" kerti megoldással. Ezek után kezdtem el utánanézni, hogy mi az, hogy magaságyás, hogyan készül, milyen lehetőségek vannak. Ekkor jött szembe a víztározós magaságyás ötlete: talán a legnagyobb videómegosztó portálon egy (talán) angol úriember mutatta be a saját megoldását kavicsággyal, majd McMenemy Márk a saját próbálkozásait mutatta be szintén ugyanezen a portálon ilyen témában. Ott megnézve az előnyeit és a hátrányait egyértelmű volt, hogy én is ilyet szeretnék, mert ha már csinálok valamit, akkor a lehető legjobbat szeretném.
Amire szükség volt
A méretétől függő mennyiségben:
- faanyagra az oldalához,
- fekete fóliára vagy medence fóliára, amely a vizet bent tartja az ágyásban,
- geotextiliára a föld és a fólia közé,
- 10 cm átmérőjű drain csőre, ami a víztároló része,
- 5 cm átmérőjű PVC csőre a betöltőcsőhöz,
- 1-1,5cm átmérőjű PVC csőre a túlfolyó elkészítéséhez, - termőföldre.
Így készült
Az első lépés a faanyag elkészítése és kezelése (impregnálás, festés) volt. Majd az alsó részt, amelyre a fóliát és a csövet fektetjük, feltöltöttem földdel (maga az ágyás kb. 50 cm magas, az alsó 20 cm csak "tartó" funkciót lát el). Arra terítettem a geotextilt, aminek a funkciója, hogy megvédje a fóliát az esetleges élesebb kövektől az alatta lévő földben. Majd az ágyás kibélelése következett a fekete fóliával (medencefóliát akkor nem tudtam beszerezni). Ezek után a drain csöveket méretre vágtam, és a végüket lekötöttem egy kevés geotextiliával, hogy a föld ne tudjon befolyni a végeiken. A csöveket a fóliára raktam olyan szorosan, hogy minél több elférjen, majd a betöltőcső és a túlfolyó elkészítése, valamint az ágyás termőfölddel való feltöltését követően az ágyás elkészült.
Amire figyelni kellett
Csak olyan egyértelműnek látszó dolog jut eszembe, mint hogy csak akkor vágjuk el a fóliát, amikor meggyőződtünk róla, hogy az a rész már tényleg nem kell. Erre én azt javasolnám, hogy akkor vágjuk le a felesleget, miután feltöltöttük földdel, és meg is "tankoltuk", hogy a víz és a föld súlya a végleges helyére igazítsa a fóliát.
Ami külön kihívást jelentett, az a drain cső, ugyanis nem igazán együttműködő, ha szabad így fogalmaznom, mivel tekercsben van tárolva, ő mindenáron tekeredni szeretne, ehhez volt szükség a képeken látható csövek tetején lévő betonelemekre, amiket természetesen a feltöltés közben folyamatosan kivettem, így az nem képezi az ágyás részét.
Ennyi idő alatt készült el
Ebben az esetben tényező az időjárás is (plusz a festék száradása, és a nedves föld okozta kihívások), de azt mondanám, hogy össz-vissz egy hét a faanyagok elkészítésével együtt, amíg az impregnálás és a festés készen van, az összeállítás és a föld bepakolása két nap alatt megvan.
Költségek
A ráfordítás erőteljesen méretfüggő. A legnagyobb költséget a faanyag és a drain cső jelenti, az összes többi tétel az előzőekhez képest már nem nagy ráfordítás. 2020-ban erre 180e Ft-nál kevesebbet költöttem, amire azt mondom, hogy a méretéhez képest rendben van (kb. 5 m*2 m*0,5 m).
A tapasztalatok
Én nagyon meg vagyok vele elégedve. A működési elve a kapilláris hatás, amit otthon egy cserép földdel letesztelhetünk, ha a cserép alá egy alátétet, tányért vagy tálcát helyezünk, és abba töltjük a vizet. A cserépben lévő föld azt felszívja. Gyakorlatilag ugyanezt csináljuk meg nagyban. A legnagyobb melegben is 2-3 cm mélyen már nedves a föld, ha pedig mulccsal vagy fűnyesedékkel takarjuk a szabad földfelületet, akkor a benne lévő vízzel több mint egy hétig is elvan öntözés, "tankolás" nélkül. És bár konkrét mérésekkel sajnos nem tudok szolgálni, de tapasztalatom szerint lényegesen kevesebb víz szükséges ugyanazokhoz a növényekhez, mint "normál" kertészeti eljárásban, vagy bármilyen víztározó megoldás nélkül, ami az utóbbi években előforduló aszályos időszakban szerintem lényeges szempont."
