Hazánk büszkesége, a szőregi rózsatő

Hazánk büszkesége, a szőregi rózsatő

Nemzedékről nemzedékre száll a tudás.

Magyarország egyetlen rózsatőtermesztő tájkörzetében, Szőreg környékén évente több millió rózsatő nevelkedik. A Közép-Európában egyedülálló földrajzi és környezeti adottságokhoz közel másfél évszázados hagyomány, tapasztalat és szakmai tudás társul. A szőregi rózsatő külföldön is jó hírnévnek és elismertségnek örvend, az évente megtermelt 4-5 millió darab döntő többsége exportálásra kerül.

A szőregi rózsatő eredetvédelmének érdekében, 2002-ben indított, kétéves hivatali eljárás során pontosan rögzítették a rózsatőtermesztés technológiáját, minőségi követelményeit. A védelem iránti kérelem nem virágfajtákra, hanem a termesztés rendjére vonatkozott, így a termesztés minden részletét kidolgozták, dokumentálták. A szőregi rózsatő 2004-ben magyarországi eredetmegjelölési oltalmat kapott. 2012-ben bekerült az Európai Unió oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába. 2013 óta a Magyar Értéktár tagja, 2020 óta hungarikum.

Kedvező adottságok

Nem véletlen, hogy a Magyarországon termelt rózsatövek 98 százalékát a Szőreg környéki területeken, hazánk egyetlen nagy rózsatőtermesztő tájkörzetében termelik. A rózsatermesztés speciális környezeti feltételeket igényel, ezek közül a legfontosabb a fény. A szőregi rózsatő minőségét a napsütéses órák száma mellett nagyban meghatározza a naphossz, a fényerősség, valamint a fényenergia is. Szőreg környéke Magyarország legmelegebb nyarú és legjobb fényellátottságú vidéke. A Tisza-Maros szög tápanyagdús, laza szerkezetű öntéstalaja igen kedvező a termesztéshez. A folyók közelsége az optimális relatív páratartalmat és az öntözés lehetőségét is biztosítja.

Nemzedékről nemzedékre

A szőregi rózsatő termesztése több, mint száz éves múltra tekint vissza, az országban egyedülálló hagyományokkal rendelkezik. A rózsatő rendkívül munka- és szakértelem-igényes termesztése jellemzően több generációs családi gazdaságokban folyik. Nemzedékről-nemzedékre örökítik a termesztési hagyományokat, a kézi szemzés technikáját, a szaktudást.

A szőregi rózsatermelés története elválaszthatatlan a szegedi és újszegedi kertészetek történetétől. A szegedi faiskolákból kikerült fiatal szemzőmesterek Szőregen telepedtek le, kicsi, 400-800 négyszögöles telkeken saját maguknak is termesztettek rózsát. A kész oltványokat többnyire a munkaadó szegedi faiskolás rendeléseivel együtt értékesítették.

A XX. század elején új gazdasági ág alakult ki: a szőregi rózsatermesztők munkájukat művészi tökélyre emelték, a saját szemzési munkájukat követően messzi vidékre is elmentek bérmunkában szemezni. A kis faiskolák – elsősorban az értékesítési nehézségek miatt – egymásra voltak utalva, ezért 1936-ban megalakították első szövetkezetüket.

A pontosan kidolgozott termesztési technológia

A rózsatermesztés a csipkebogyómag tavaszi vetésével indul. A magcsemetéket késő őszi kitermelésüket követően a gyökérnyak vastagsága szerint válogatni, majd tél végéig vermelni kell.

A munkafolyamat következő fázisa a talaj- előkészítés az ültetéshez. A Tisza-Maros talaja kiváló a rózsatermesztéshez, ám így is vigyázni kell, hogy tápanyagban gazdag, gyommentes talajba kerüljön a vadalany. Rózsatermesztés esetében a vetésforgó alkalmazása kötelező. Előveteményként gabonaféléket, lucernát kell termeszteni. Az elővetemény betakarítása után következik a növényvédelem, majd ősszel mélyszántást kell végezni.

A csemeték ültetését február közepén, március elején lehet elkezdeni. A vadalanyokat évi 4-6 alkalommal gyommentesíteni kell, a növényeket a gombás betegségek és kártevők ellen rendszeresen permetezik. (Egyre több kinemesített rózsafajta teljesen ellenálló a gombabetegségekkel szemben.) Az ültetést követő szemzés július második felétől szeptember elejéig tart. A szemzési munka három jól elkülöníthető munkafolyamatból áll: a vadalanyok kinyitása, szemzés, kötözés. A szemeket az előző évben beszemezett, fejlett, egészséges (beérett) közepesen elvirágzott nemes rózsafajtákról kell szedni. A szemzés sikeressége 21 nap elteltével, a kötözőanyag leszedését követően mérhető.

A nemes töveket még egy évig gondozzák. A kitermelés optimális ideje a harmadik év októbere.

A rózsatöveket szedés előtt fajtacsoporttól függően különböző hosszra vissza kell vágni. A kiszántott, kiemelt rózsatövekről a leveleket, és a nem megfelelő hajtásokat el kell távolítani, majd következik a vagdalás, az osztályozás, a kötegelés és a címkézés.

szoregi rozsa 02
Fotó: facebook.com/rozsaunnep

Rózsaünnep a faluban

Mára már nem csak a szőregi rózsa, de a hozzá kötődő Szőregi Rózsaünnep is híressé vált. A júniusban három napon keresztül zajló programsorozat alkalmából virágdíszbe öltöznek a település utcái, terei. A három nap alatt lehetőség nyílik betekinteni a rózsatermelők mindennapjaiba: az érdeklődők megismerhetik a Szőreg környéki rózsaföldeket, a földeken folyó napi munkát. A jelenlegi termelési módszerek, eszközök mellett Magyarország első Rózsamúzeuma az évszázados múltra visszatekintő tárgyi és írásos emlékeket is bemutatja. A Rózsaünnep fő látványossága a szombat délután megrendezésre kerülő karneváli felvonulás, ahol több százezer rózsaszállal feldíszített ünnepi menet vonul végig Szőreg utcáin.

Annak, aki nem tud személyesen ellátogatni a rózsa hazájába, érdemes felkeresnie a virtuális rozárium™-ot. A szőregi rózsatőtermesztés hagyománya, értékei, a virágok királynőjének szépsége, sokfélesége inspirálta az oldal létrehozását. A virtuális rozárium™ célja, hogy figyelemmel kísérje a rangos nemzetközi versenyeket, a nemesítők – elsősorban Szőreghez kapcsolható, – megújuló kínálatát, és ezek alapján újabb és újabb fajták „telepítésével” folyamatosan bővítse a gyűjteményt.

Forrás: szoregirozsa.hu
Bevezető kép. facebook.com/szoregi.rozsa

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?