Egyszerűen készül.
Szabó Klára konyhájában a gyömbérszörp mellett sültek mellé ajánlható befőtt is készül sütőtökből. Arra kértük, mutassa be nekünk, pontosan hogyan.
Az utóbbi években ismét egyre nagyobb népszerűségnek örvend a korábban kicsit elfeledett sütőtök. Számos fajtáját termesztik az országban, melyek közül számomra a legízesebb, legédesebb a nagydobosi (szürke) sütőtök. A kanadainak pedig gyönyörű színe van.
Igen megosztó étel a sütőtök. Aki szereti, az nagyon szereti – ahogyan én is –, aki nem szereti, az meg sem kóstolja semmilyen formában. Pedig a szervezetünkre jótékony hatással van.
Nagyon sokféleképpen elkészíthető. A legegyszerűbb és az igazi favorit a sparheltben a nagymama által sütött tökszeletek. Meg sem vártuk, hogy kihűljön, mert forrón az igazi. Én is sokféleképp kipróbáltam már a feldolgozását. Rendszeresen készítek belőle sütőtökkrémlevest pirított tökmaggal. Nagy kedvenc télen-nyáron a sütőtökös ivólé. Nagyon különleges ízt ad pl. a karácsonyi zserbónak a sütőtöklekvár. A legújabb felfedezésem pedig az édes-savanyú sütőtökbefőtt. Savanyúságként funkcionál, sült húsok mellé kiváló köret. De ahogyan legutóbb készítettem, kicsit az eredeti recepten változtatva, önmagában, befőttként is fogyasztható.
Hozzávalók az eredeti recept szerint:
- 2 kg megtisztított és felkockázott sütőtök
- 1 liter almaecet
- 1 kg cukor
- 3 rúd fahéj
- 1 citrom héja
- 1 evőkanál szegfűszeg
- nagyjából fél liter víz
A receptben a hozzávalókat a sütőtökön kívül boltból, piacról szerzem be. A citrom bio. A héj felhasználása miatt különösen figyeltem a kiválasztásnál. A sütőtököt egyelőre még egyik rokonom meg tudja termeszteni a konyhakertjében. Semmilyen vegyszert nem használ hozzá, ami nekem biztonságot ad. Évekkel ezelőtt kértem tőle egyet, azóta minden évben kapok, nem is kell kérnem.
Az alapreceptet a www.receptindex.com oldalán fedeztem fel. Azonnal felkeltette az érdeklődésemet. Az édes sütőtök, a hozzáadott savanyú almaecet, a fahéj és a citrom vajon milyen ízt adhat? Fantasztikus lehet!
Az alaplé összetételén változtattam, mert nagyon erős ecetes íze lett volna. Ezért kb. fele-fele arányban hígítottam vízzel. A vizet kisebb adagokban adtam a léhez és kóstoltam, hogy mikor lesz számomra elfogadhatóan lágy édeskés, de utóízként maradjon egy kis savanykássága.
Az alaprecept nekem kicsit macerásnak tűnt első olvasatra. Az egyszerű, időkímélő dolgokat szeretem. Először elkészítettem a felöntő levet. Felforraltam.
Közben a tököt megmostam, hámoztam, belsejét kiszedtem. A magrésznél késsel vékonyan kivágtam, hogy ne szálazzon. Kb. 1x1 cm-es kockákra vágtam és a felforralt lébe raktam.
Félig megfőztem közepes lángnál kicsit gyengébb lángon, hogy az ízek átjárják a tökkockákat. Amikor már félig megfőtt (kicsit még kemény maradt, de már nem nyers), szűrőkanállal kiszedtem és tiszta üvegekbe raktam. Mire végeztem, a felöntőlé kicsit már kihűlt, ezért újraforraltam.
Késhegynyi tartósítót raktam bele (elhagyható), mert így tanultam anyukámtól... S a felforrt lét szűrőkanálon keresztül rákanalaztam a már üvegekben lévő tökre. Lezártam, és száraz dunsztban hagytam kihűlni.
A visszamaradt felöntőlé kiváló salátaöntetként funkcionált fejes, illetve jégsalátára, de bármilyen zöldségsalátával összekeverve csodás étel lesz a végeredmény.
Szeretek új, számomra ismeretlen lekvárokat, szörpöket, savanyúságokat, befőtteket kipróbálni, elsősorban a kíváncsiság hajt. Eddig mindig minden jól sikerült, és fantasztikus ízekkel bővült a spájz. A család, a baráti kör nagyon örül, egy-egy sosem hallott, látott meglepetésnek.
