A gyönyörű vadvirágok erősen mérgezőek, de nem az ellenségeink: szívgyógyszer a hatóanyaguk.
A növényi mérgek nem ellenünk irányulnak, mert mi emberek csak egy jelentéktelenül rövid időszakban voltunk jelen a növények fejlődéstörténetében. A mérgeik elsősorban az évmilliók óta őket rágcsálva pusztító rovarok megfékezésére alakultak ki.
Mérgező sárga gyűszűvirág
A magyar erdőszegélyeken honos sárga gyűszűvirág (Digitalis grandiflora) minden porcikája mérgező, kisgyermekeknek a kezébe sem való, a legelő állatok a keserűsége miatt sem fogyasztják.
Sárga gyűszűvirágok tömege a kivágott erdőrészlet helyén
Sárga gyűszűvirág habitusa
Nevét a gyűszű alakú nagy virágairól kapta, a tudományos név az ujjainkra utal, nem az ugyancsak az ujjakból származó számolás és digitalizáció fogalmakra. A halványsárga virágok általában déli irányba, egy sorba rendeződve, tágas bejárattal várják az erős poszméheket. A kisebb és gyengébb, a megporzásra alkalmatlan rovarokat szőrfüggöny tartja távol.
Sárga gyűszűvirág szőrfüggönye a megporzásra alkalmatlan rovarok távoltartására
Ritka és még mérgezőbb gyapjas gyűszűvirág
A száraz gyepek sokkal ritkább és védett gyapjas gyűszűvirága (Digitalis lanata) halovány, kívülről majdnem fehér, belül rozsdás erezetű pártájának alsó ajka annyira megnyúlt, hogy még biztosabban látható leszállópályát kínál a vadméheknek. Ez a faj még többféle és nagyobb mennyiségű toxint termelve kétszáz év óta fontos szívgyógyszerek alapanyaga, a világ számos részén ma is eredményesen használják. Gyógynövényként termesztik is.
Gyapjas gyűszűvirág habitusa
Gyapjas gyűszűvirágok megnyúlt ajkakkal
