Piros virágú hüvelyes.
Szárnyasborsónak vagy kávéborsónak is nevezik a mediterrán területekről származó spárgaborsót (Tetragonolobus purpureus). Ízében a zsenge hüvelyek és az ehető fiatal hajtások is csak kicsit hasonlítanak a spárgához, azonban régebben több olyan dolgot neveztek spárgának, ami zöld volt és ehető. Valamikor az éretten pirosasbarna magokat megpörkölve kávépótlóként fogyasztották, ezért a kávéborsó elnevezés is ismert.
Nálunk a spárgaborsó jóformán ismeretlen. Angliában és Ázsiában azonban elterjedtebb, csemegeként fogyasztják a hüvelyeket.
Feltűnő, piros vagy bordó pillangósvirágait nyáron hozza, dísznövényként is mutatós. Júniustól érnek a hüvelyek is, négy szárnyszerű, mutatós hosszanti bordájuk van.
Mike Finn, Leonora (Ellie) Enking
Az egyéves spárgaborsó magjait áprilistól júliusig vethetjük, közvetlenül a szabadföldbe. Ajánlatos napos helyre ültetni, nedves, humuszban gazdag talajba. Támasztékot igényel, mert a hajtások akár 60 cm-esre is nőhetnek. Támaszték nélkül talajtakaróként terjed. Viszonylag igénytelen növény, azonban rendszeresen kell öntözni.
Júniustól egészen őszig új hüvelyeket hoz, amelyeket folyamatosan szedni kell, amíg zsengék, puhák. Lehetőleg minél előbb dolgozzuk fel a cukorborsóhoz hasonlatos ízű hüvelyeket. Ne hagyjuk, hogy 4 cm-nél nagyobbra nőjenek a növényen, mert akkor szálkássá válnak.
Bevezető kép: gailhampshire
