Ázsia kedvelt zöldsége a konyhánkban.
Nevezik kínai spenótnak, kangkungnak, vízi paréjnak is: a vízispenót egy nálunk jóformán ismeretlen, ám Ázsiában nagy népszerűségnek örvendő növény. Hamar a balkonkertünk kedvencévé válthat, érdemes egy nagy cserépben nevelni és egészen késő őszig szedegetni róla a leveleket.
A hajnalka nemzetségbe tartozó növénynek, ahogyan a neve is utal rá, sok nedvességre van szüksége. Ázsiában vadon, a patakok partján nő, nálunk érdemes egy mély alátétet tenni a cserép alá, amit rendszeresen feltöltünk vízzel.
A növény hosszúkás, lándzsa alakú levelekkel rendelkezik. Amint az első 3 levélpár megjelenik, érdemes visszavágnunk a szárat az alsó levélpár felett. Amint az új hajtások elérik a 10-15 cm-es hosszúságot, azokat is hasonlóan vágjuk vissza, így lesz sűrűn elágazó, mindig új hajtást hozó növényünk.
A magvetés január-februárban történhet a palántaneveléshez. Legyünk türelmesek, mert csak sokára csírázik. Májusban már kiültethetjük a szabadba, ha elmúltak a fagyok. Normál kerti földben fejlődik, de napos helyet kíván. A vízigénye nagy. Az ültetést követően 4-6 hét múlva már szüretelhetjük a leveleket. Elméletileg több éves növény, átmenthetjük a következő évre, ha sikerül fagymentes helyen teleltetnünk.
A felhasználása is nagyon hasonlatos a spenótéhoz. Párolva az ázsiai konyha kedvelt alapanyaga, köretként, rizses, húsos vagy wokban készült ételekhez is adható.
