Spárgasaláta: egy távol-keleti kuriózum a zöldségeskertben

Spárgasaláta: egy távol-keleti kuriózum a zöldségeskertben

Nem fejes, de finom.

A spárgasaláta, vagy más néven szársaláta (Lactuca sativa var. asparagina, L. angustana)  eredeti élőhelye Dél-Európa és Ázsia. Kínában ősi kultúrnövény. Nem képez fejet, különös módon nem a leveleit, hanem vastag szárait fogyasztjuk.

A termesztéshez ugyanolyan körülményekre van szüksége, mint a fejes salátának: humuszban gazdag talajra és napos helyre. A tápanyagban dús föld elősegíti a vastag szárak kialakulását.

Március és június között vetjük a magokat az ágyásba, fűtetlen üvegházba, vagy közvetlenül a sorokba, 25 cm-es tőtávolságra. Amennyiben palántázunk, egy világos ablakpárkányon, a lakásban is történhet a magvetés.

spargasalata 03

Amint a palántáknak 2-3 levelük fejlődik, a növény az előkészített ágyásba ültethető. A növények hamarosan elkezdenek szárat fejleszteni, eltávolíthatjuk a leveleket és komposzttal mulcsozhatunk. A vetéstől a szedésig kb. 90-100 nap telik el, így a márciusi vetést kb. júniusban szüretelhetjük. Ha június elején vetjük a magokat, őszre lesz friss salátánk.

A fiatal leveleket és a megvastagodott szárat akkor szedhetjük, amikor kb. már 20 cm hosszúak. Fontos, hogy ez még a virágzás előtt történjen, utána ugyanis a levelek keserűek, a szár fás lesz. A húsos szárak nyersen is fogyaszthatók, de különösen ízletesek főzve vagy párolva. A spárgasaláta ideális zöldség a wokételekhez. A leveleket turmixa vagy salátába tehetjük.

Az étkezés előtt a szárat elő kell készíteni, a fás héjat meg kell hámozni. A húsos szár nyersen fogyasztva a karalábé és az uborka kombinációjára emlékeztet. Megfőzve leginkább a spárgához, zellerhez vagy a mogyoróhoz hasonló az íze.

Bevezető kép: Charles Haynes

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR