A kazuárfa első ránézésre botanikai tréfának tűnik. Messziről mintha tűlevelű lenne, közelről mintha zsurlószerű zöld hajtásokat növesztene, közben pedig egyáltalán nem fenyő. Olyan növény, amelyet a kertben meglátva az ember először hunyorít egyet, aztán megkérdezi: „Ez most mi akar lenni?” A válasz: kazuárfa. És láthatóan nagyon jól érzi magát ebben a félreértésben.
Latin neve: Casuarina. A faiskolai kínálatban gyakran Casuarina sp. néven szerepel, ami azt jelenti, hogy a pontos faj nincs megadva. Ez fontos, mert a kazuárfa nem egyetlen növény, hanem egy egész nemzetség. A kertészetben több faj is előfordulhat, például a tengerparti kazuárfa, Casuarina equisetifolia, vagy a folyóparti kazuárfa, Casuarina cunninghamiana. A magyar név alatt tehát nem mindig ugyanaz a pontos faj lapul.
Magyarul kazuárfának vagy kengurufának is nevezik. Finom, egzotikus megjelenésű növény, sok hosszú, lehajló, tagolt gallyal, amelyek hullámzó, tollszerű lombozatot alkotnak; megjelenése a zsurlóra vagy a tamariskára is emlékeztethet. Ez találó megfogalmazás, mert a kazuárfa tényleg úgy néz ki, mintha valaki összekeverte volna a fenyőt, a zsurlót és egy mediterrán hangulatú szélfogó fát.
Mi is az a kazuárfa?
A kazuárfák a kazuárfafélék családjába tartozó fák vagy nagyobb cserjék. Nem tűlevelűek, még ha annak látszanak is. A „lombjukat” valójában nem klasszikus levelek adják, hanem zöld, vékony, tagolt hajtások, amelyek a fotoszintézis nagy részét végzik. A valódi levelek apró pikkelyekké redukálódtak a hajtások csomóinál.
Ezért van az a különös, finom, seprűs, zsurlószerű megjelenés, amely miatt a kazuárfa annyira egzotikus hatású. A hajtások sokszor lecsüngők vagy lazán íveltek, a korona könnyed, áttört, szélben finoman mozgó. Nem az a tömött, klasszikus lombkorona, amely alatt sötét árnyékot kapunk, hanem inkább szűrt, légies, szálas hatás.
A Casuarina nemzetség fajai között vannak nagy termetű fák, partvédőként ültetett fajok, szélfogók, szárazságtűrő díszfák és olyan növények is, amelyeket bizonyos országokban inváziós fajként tartanak számon. Vagyis a kazuárfa szép, de nem teljesen ártatlan kerti bohém. Tudni kell, hová tesszük, és mit várhatunk tőle.
Honnan származik?
A kazuárfák főként Ausztráliában, Délkelet-Ázsiában és a Csendes-óceán nyugati részének szigetein honosak. Egyes fajok természetes elterjedése igen széles. A Kew Plants of the World Online szerint például a Casuarina equisetifolia természetes elterjedési területe Indiától a nyugati Csendes-óceánig húzódik, és elsősorban nedves trópusi biomokban nő.
A faiskola.hu a kínált kazuárfánál Dél-Ausztráliát jelöli hazaként, de mivel Casuarina sp. néven szerepel, a pontos faji azonosság nélkül érdemes általánosabb kazuárfa-tulajdonságokról beszélni.
Természetes élőhelyeik között tengerparti sávok, szárazabb erdők, folyópartok, homokos vagy köves területek, szélnek kitett élőhelyek is előfordulnak. Sok fajuk jól alkalmazkodott olyan környezethez, ahol más növények már látványosan beadnák a felmondásukat.
Miért néz ki úgy, mint egy fenyő, ha nem az?
A kazuárfa egyik legnagyobb kertészeti poénja, hogy fenyőszerű hatást kelt, miközben lombos, virágos növény. A vékony, zöld, tagolt hajtások miatt messziről tűszerű lombozatnak látszik. Közelről viszont kiderül, hogy ezek nem fenyőtűk, hanem ízekre tagolt, zsurlószerű hajtások.
A fajnévként gyakran látott equisetifolia is erre utal: az Equisetum a zsurlók latin neve, vagyis a Casuarina equisetifolia nagyjából „zsurlólevelű kazuárfa” jelentésű. Botanikailag persze nem zsurló, csak a megjelenése idézi azt.
Ez a különös forma a kertben nagyon erős karaktert ad. A kazuárfa nem úgy díszít, mint egy virágzó cserje, hanem textúrával, mozgással, laza árnyékkal és egzotikus sziluettel. Olyan növény, amely nem kiabál, csak furcsán elegáns.
Kazuárfa, kengurufa, vasfa – név kavalkád
A kazuárfa neve valószínűleg a kazuár nevű madár tollazatára utal: a növény lecsüngő, szálas hajtásai emlékeztethetnek a kazuár tollaira. A kengurufa név inkább ausztrál hangulatú, kereskedelmi jellegű magyar névként jelenhet meg.
Angolul egyes fajokat she-oaknak, ironwoodnak vagy beefwoodnak is neveznek. A she-oak név azért érdekes, mert a kazuárfa nem tölgy, de faanyaga és megjelenése miatt régebben bizonyos tölgyekhez hasonlíthatták. Az ironwood, vagyis vasfa elnevezés több faj kemény, tartós faanyagára utalhat.
Magyarul maradjunk a kazuárfánál, mert legalább kellően egzotikus, és kevésbé ígéri azt, hogy kenguruk nőnek rajta.
Kultúrtörténet és felhasználás
A kazuárfákat sok helyen használták szélfogónak, partvédelemre, talajmegkötésre, tüzelőnek, faanyagnak és díszfának. Gyors növekedésük, szárazság- és sótűrésük miatt különösen tengerparti vagy nehéz termőhelyeken váltak népszerűvé. A Casuarina equisetifolia több forrás szerint környezeti, társadalmi és gazdasági hasznú faj: használják például tüzelőként, takarmányként, élelmiszerhez, gyógyászati és környezeti célokra is.
A kazuárfák gyökérzetében nitrogénkötő szimbiózis is kialakulhat Frankia baktériumokkal, ami segíti őket a tápanyagban szegény talajokon. Ezért tudnak olyan helyeken is megélni, ahol más növények csak szerényen sárgulnak és méltósággal elpusztulnak.
Díszkertben főleg különleges lombozatszerű hajtásrendszere, légies koronája és egzotikus karaktere miatt érdekes. Nem klasszikus virágdísz, hanem szerkezeti növény. A kertben olyan, mint egy jó háttérzene: nem mindig őt nézzük, de nélküle más lenne a hangulat.
Hogyan néz ki?
A kazuárfa fiatalon karcsú, gyors növekedésű, laza koronájú fa vagy nagyobb cserje lehet. Hajtásai vékonyak, zöldek, hengeresek, ízekre tagoltak, gyakran lecsüngők vagy finoman íveltek. A valódi levelek apró pikkelyek, a látványt a hajtások adják.
Virágai nem látványosak a klasszikus értelemben. A termések apró, tobozszerű, fás képletek lehetnek, amelyek első pillantásra mini fenyőtobozokra emlékeztetnek. Ez tovább fokozza a „most akkor ez fenyő?” zavart.
A fa kérge fajtól és kortól függően barázdált, szürkésbarna, repedezett lehet. Idősebb korban a korona laza, áttört, a növény teljes megjelenése pedig egyszerre vad, elegáns és kissé tengerparti hangulatú.
Magyar kertbe való?
Itt jön a lényeg: a kazuárfa nem klasszikus magyarországi díszfa. Melegigényes, sok faja fagyérzékeny vagy csak enyhe teleken, védett mikroklímában tartható szabadföldben. A pontos télállóság erősen fajfüggő, és mivel a faiskolai növény Casuarina sp. néven szerepel, vásárláskor külön rá kell kérdezni, melyik fajról van szó.
Magyarország nagy részén a kazuárfa inkább dézsás különlegességként, télikertbe, fagymentes teleltetéssel tartható egzotikus növényként jöhet szóba. Enyhébb, védett, városi mikroklímájú, déli fekvésű kertekben lehetnek kísérletek szabadföldi tartásra, de ez kockázatos.
A Casuarina cunninghamiana például az RHS adatlapján szereplő faj, de ez sem brit vagy közép-európai őshonos növény, és a termesztése meleg, védettebb környezetet igényelhet.
Magyar hobbikertészként tehát ne úgy gondoljunk rá, mint egy juharra vagy díszcseresznyére, amit elültetünk, aztán hadd nőjön. Inkább egzotikus gyűjtői növény, amelynek a teleltetését és helyigényét előre meg kell tervezni.
Hova ültessük vagy tegyük?
A kazuárfa napos, meleg, szellős helyet szeret. A teljes napfényt kedveli, félárnyékban gyengébben fejlődhet, és elveszítheti szép, tömött, mégis légies hajtásrendszerét. Szabadföldben csak nagyon védett, meleg fekvésben próbálkozzunk vele, ha a faj télállósága ezt egyáltalán lehetővé teszi.
Dézsában nyáron napos teraszon, mediterrán hangulatú kertben, szélvédett, meleg udvaron mutathat jól. Ősszel viszont időben fagymentes helyre kell vinni. A hideg, nedves, sötét garázs nem ideális; világos, hűvös, de fagymentes teleltetőhely jobb.
Jó helyei:
- napos terasz,
- télikert, világos fagymentes veranda,
- mediterrán hangulatú dézsakert,
- nyári kiültetés nagy edényben,
- enyhe klímájú védett kertkísérlet.
Rossz helyei:
- árnyékos szobasarok,
- hideg fagyzug, pangó vizes agyagtalaj,
- huzatos téli hely,
- kis balkon túl kicsi edénnyel,
- illetve olyan természetközeli terület, ahol esetleges magról terjedését nem tudjuk kontrollálni.
Talajigény: jó vízelvezetés mindenekelőtt
A kazuárfa általában jól vízáteresztő, laza, homokosabb vagy kövesebb talajban érzi jól magát. Sok faj szélsőséges, tápanyagban szegény termőhelyeken is megél, ami nem azt jelenti, hogy szereti a rossz bánásmódot, hanem azt, hogy elég jól viseli.
A legfontosabb a pangó víz kerülése. Dézsában különösen ügyelni kell arra, hogy a cserép alján legyen vízelvezető nyílás, és a közeg ne tömörödjön be. Jó választás lehet egy laza, ásványi anyagokkal javított, mediterrán növényekhez való közeg, például komposzt, homok, apró kavics, perlit vagy más vízelvezetést javító anyag keverékével.
A kazuárfa szárazságot sokszor jobban visel, mint a gyökérfulladást. Magyarul: ha választania kell a kissé száraz és a tocsogós között, ő a szárazabb mellett szavaz. Lehetőleg ne tegyük döntéshelyzetbe minden héten.
Öntözés: nem mocsári díszfa
Friss ültetés vagy átültetés után rendszeres öntözést igényel, amíg begyökeresedik. Dézsában nyáron figyelni kell rá, mert a cserép gyorsabban kiszárad. Beállt növényként viszont általában jól tűri a szárazabb időszakokat.
A jó öntözés ritkább, de alapos. A föld felső rétege két öntözés között kissé szikkadhat. A folyamatosan nedves, levegőtlen közeg gyökérproblémákat okozhat.
Télen, fagymentes teleltetéskor jóval kevesebb vizet kér. Ilyenkor a növekedése lassul, a párolgás kisebb. A leggyakoribb hiba, hogy a növényt télen is úgy öntözik, mintha augusztusi napsütésben állna a teraszon. A kazuárfa ilyenkor nem hálás lesz, hanem gyökérrothadás-gyanús.
Tápanyag: kevés is elég lehet
A kazuárfa nem tartozik a nagy tápanyagigényű növények közé. Mivel sok faj tápanyagszegény talajokhoz alkalmazkodott, túltrágyázni nem érdemes. Dézsában a tavasztól nyár végéig adott mérsékelt, kiegyensúlyozott tápoldat elég lehet.
A túl sok nitrogén laza, puha hajtásokat eredményezhet, amelyek hidegre, szárazságra vagy teleltetési stresszre érzékenyebbek lehetnek. A cél nem az, hogy a kazuárfa két hónap alatt dzsungellé váljon, hanem hogy egészséges, arányos, jól beérett hajtásokat neveljen.
Ősztől a tápoldatozást csökkentsük vagy hagyjuk abba, hogy a növény felkészüljön a nyugalmasabb időszakra.
Metszés: lehet, de nem sövényollós dühből
A kazuárfa metszhető, de természetes szépsége éppen a laza, szálas, lecsüngő vagy ívelt hajtásrendszerben rejlik. Nem érdemes merev gömbbé vagy kockává nyírni, mert akkor pont azt veszítjük el, ami érdekes benne.
Fiatal korban enyhe alakító metszéssel segíthetjük a szebb korona kialakulását. Dézsás növénynél időnként vissza kell fogni a méretét, különben hamar kinövi a helyét. A sérült, elszáradt, keresztbe növő hajtásokat távolítsuk el.
Erősebb metszést inkább tavasszal végezzünk, amikor új növekedés indulhat. Ősszel már ne vágjuk vissza durván, mert a friss hajtások nem biztos, hogy jól beérnek teleltetés előtt.
Szaporítás: magról és dugványról
A kazuárfák magról is szaporíthatók. A tobozszerű termésekből apró magok szóródhatnak ki, amelyek meleg, jó vízáteresztő közegben csírázhatnak. A magoncok eleinte érzékenyek lehetnek a túlöntözésre és a hidegre.
Dugványozással is lehet próbálkozni, de ez fajonként és körülményenként változó sikerű. Hobbikertészeknek általában egyszerűbb faiskolai növényt vásárolni, főleg azért, mert a pontos fajismeret és télállóság nagyon fontos.
Ha magonc jelenik meg dézsában vagy környezetében, érdemes időben eldönteni, megtartjuk-e. Meleg klímájú országokban a kazuárfák önvetése komoly probléma lehet, ezért a magtermést nem mindenhol fogadják örömmel.
Inváziós lehet?
Igen, és ezt nem szabad elhallgatni. A Casuarina nemzetség több faja a világ számos pontjára betelepített növényként került, például szélfogónak, partvédelemre, faanyagnak vagy díszfának. Egy 2014-es áttekintés szerint a kazuárfákat körülbelül 150 országba vitték be, és egyes fajok több helyen inváziós problémát okoznak.
Florida és más meleg, tengerparti régiók például különösen problémás területként ismertek egyes kazuárfajok esetében. A Casuarina cunninghamiana kapcsán is találunk olyan forrást, amely Floridában tiltott, gyorsan önvető növényként említi.
Magyarországon a klíma miatt ez a kockázat jóval kisebb lehet, különösen ha dézsás, fagymentesen teleltetett növényről van szó. De a felelős kertészeti gondolkodás része, hogy egzotikus, gyors növekedésű, magot hozó növényeknél tisztában vagyunk az inváziós háttérrel. A kazuárfa nem mindenhol „csak egy szép díszfa”.
Télállóság és teleltetés
A kazuárfa télállósága fajfüggő, de általánosságban nem tekinthető biztonságos, minden magyar kertben kiültethető növénynek. A legtöbb hobbikertész számára inkább dézsás, fagymentesen teleltetett mediterrán-szubtrópusi különlegesség.
Teleltetéshez világos, fagymentes, lehetőleg 5–12 °C körüli hely ideális lehet, de ez fajonként eltérhet. Sötét, meleg szobában a fényhiány miatt gyengülhet. Hideg, nedves helyen gyökérproblémák és fagykár jelentkezhetnek.
Télen mérsékelten öntözzük. Ne száradjon teljesen porrá a földje, de ne is legyen állandóan nedves. A teleltetés lényege nem az, hogy növekedésre kényszerítsük, hanem hogy veszteség nélkül átvigyük a hideg hónapokon.
Betegségek és kártevők
Jó körülmények között a kazuárfa viszonylag ellenálló lehet. A leggyakoribb gondot nem feltétlenül kártevők okozzák, hanem a rossz tartási körülmények: túl kevés fény, túlöntözés, pangó víz, hideg teleltetés, gyökérfulladás.
Dézsás tartásban pajzstetvek, takácsatkák, levéltetvek előfordulhatnak, különösen száraz, meleg, rosszul szellőző teleltetőhelyen. A hajtások ritkulása, barnulása, száradása mögött gyakran vízháztartási vagy gyökérprobléma áll.
Megelőzésként adjunk sok fényt, jó vízáteresztő közeget, mérsékelt öntözést, és teleltetéskor ne zsúfoljuk be teljes sötétségbe. A kazuárfa sok szélsőséget bírhat, de a rossz magyar téli lakásklímát ő sem feltétlenül tapsolja meg.
Mivel társítsuk?
Ha dézsás mediterrán kertben gondolkodunk, a kazuárfa jól mutathat leanderek, olajfák, gránátalmák, rozmaring, levendula, ciprus, mirtusz, babér és más mediterrán jellegű növények társaságában. Finom, szálas hajtásrendszere jó kontrasztot ad nagyobb levelű, tömörebb növények mellett.
Szabadföldi kísérleti ültetésnél napos, kavicsos, szárazságtűrő társításokba illik, például díszfüvekkel, levendulával, zsályákkal, sudárzsályával, cipruskával, varjúhájakkal. De csak akkor, ha a teleltetés vagy a mikroklíma megoldott.
A kazuárfa nem romantikus virágágyi növény, hanem szerkezeti, egzotikus karakter. Olyan, mint egy kertészeti díszletoszlop: nem feltétlenül ő a főszereplő, de nélküle más a kompozíció.
Edényben tartható?
Igen, magyar körülmények között általában ez a legéletszerűbb megoldás. Nagy, stabil dézsát válasszunk, jó vízelvezető nyílással. A közeg legyen laza, levegős, ne tömörödjön be, és ne tartsa túl sokáig a vizet.
Nyáron napos, meleg helyen tartható a szabadban. A növény gyorsan nőhet, ezért időnként átültetésre vagy gyökér- és koronaméret-kontrollra lehet szükség. A dézsa legyen elég nagy ahhoz, hogy a gyökérzet ne száradjon ki fél nap alatt, de ne legyen olyan pangó vizes közeg, ahol a gyökerek fulladoznak.
Ősszel időben vigyük fagymentes helyre. Ne várjuk meg az első komoly fagyot, mert az egzotikus növényeknél a „majd meglátjuk” gyakran „jövő tavasszal veszünk másikat” végeredménnyel jár.
Kisebb kertbe való?
Szabadföldbe csak akkor, ha a faj, a mikroklíma és a hely ezt lehetővé teszi. Dézsában viszont kisebb kertben, teraszon, napos udvaron is tartható. Arra számítsunk, hogy nem mini növény: idővel méretesebb, fásodó, laza koronájú növénnyé válhat.
Ha kicsi a hely, metszéssel kell kordában tartani, de nem szabad teljesen elveszíteni a természetes, szálas formáját. A kazuárfa akkor szép, ha van körülötte levegő. Ha beszorítjuk két balkonláda és egy grillsütő közé, inkább szomorú botcsomó lesz, nem egzotikus dísz.
Mire figyeljünk vásárláskor?
A legfontosabb kérdés: pontosan melyik faj? A Casuarina sp. megjelölés nem elég, ha télállóságban, végső méretben vagy tartási módon gondolkodunk. Kérdezzünk rá, hogy Casuarina equisetifolia, Casuarina cunninghamiana vagy más faj-e.
Nézzük meg a növény állapotát: legyen egészséges, rugalmas hajtású, ne legyen túlzottan elszáradt, kopasz, pajzstetves vagy gyökérfulladásra utalóan büdös földű. A cserépben ne álljon víz, és a növény ne legyen teljesen kiszárítva.
Ha kültéri kiültetésre árulják, kérdezzünk rá a faiskolában a helyi tapasztalatokra: milyen minimumhőmérsékletet viselt el, kell-e téli védelem, dézsás vagy szabadföldi tartást javasolnak-e. A kazuárfánál a pontos faj és a helyi tapasztalat többet ér, mint egy optimista címke.
Gyakori hibák kazuárfánál
- Az első hiba, hogy fenyőként kezelik. Nem fenyő, és gondozásában sem mindenben úgy viselkedik.
- A második hiba, hogy szabadföldbe ültetik anélkül, hogy ismernék a pontos fajt és télállóságot.
- A harmadik hiba a pangó vizes talaj. A jó vízelvezetés kulcskérdés.
- A negyedik hiba a túl sötét teleltetés. Világos, fagymentes hely kell neki.
- Az ötödik hiba a túlöntözés télen. Lassabb növekedés mellett kevesebb víz kell.
- A hatodik hiba, hogy nem számolnak a méretével. A kazuárfa gyors növekedésű lehet, dézsában is helyet kér.
- A hetedik hiba az inváziós háttér teljes figyelmen kívül hagyása. Magyarországon ez nem feltétlenül az első számú kockázat, de felelős növényválasztásnál tudni kell róla.
Kinek való a kazuárfa?
Annak, aki szereti az egzotikus, különleges szerkezetű növényeket, és nem ijed meg a dézsás tartástól. Annak, akinek van napos terasza, télikertje vagy fagymentes, világos teleltetőhelye. Annak, aki nem klasszikus virágos dísznövényt keres, hanem valami szokatlan, szálas, légies, mediterrán-szubtrópusi karaktert.
Nem annak való, aki teljesen gondozásmentes, biztosan télálló magyar kerti fát keres. Nem ideális sötét lakásba, hideg kertbe, fagyzugba, pangó vizes talajba vagy olyan helyre, ahol nincs megoldva a teleltetés.
A fa, amely nem fenyő, nem zsurló, de mindkettőből kölcsönvett egy kis hangulatot
A Casuarina különleges, egzotikus megjelenésű növénycsoport. Zöld, tagolt, szálas hajtásai miatt fenyőszerűnek vagy zsurlószerűnek tűnik, de valójában sajátos, önálló karakterű fa vagy cserje. Napos, meleg helyet, jó vízáteresztő talajt, mérsékelt öntözést és magyar körülmények között többnyire fagymentes teleltetést igényel.
Díszértéke nem a látványos virágzásban, hanem a formában, textúrában és egzotikus hangulatban van. Dézsában, télikertben, mediterrán hangulatú teraszon izgalmas különlegesség lehet. Szabadföldi kiültetés előtt viszont mindig tisztázni kell a pontos fajt és a helyi télállósági tapasztalatokat.
A kazuárfa tehát nem kezdőbarát „ültessük el, aztán majd lesz valami” növény, hanem kicsit gyűjtői különlegesség. Cserébe olyan látványt ad, amelyet kevés más növény tud: finom, szálas, mozgékony zöld felhőt, amely szélben úgy susog, mintha a kert halkan ausztrál akcentussal beszélne.
