Kígyószisz, amitől az ember szisszen fel

Kígyószisz, amitől az ember szisszen fel

Fantáziadús emberek kígyófejet látnak az útszéli gyomban, aminek minden része rendkívül szúrós.

A terjőke kígyószisz (Echium vulgare)  nagyon gyakori parlagi és útszéli gyomnövény. A néha egyszálas, de többnyire szerteágazó, sűrűn szőrös növény tavasztól őszig virágzik. Kunkorvirágzatai sokszor világoskékek, pirosasak, lilák, ritkán színhiányosan fehérek. A virág névadója az alakja; fantáziadús emberek kígyófejet látnak benne, amelyből a kígyónyelvhez hasonló kétágú bibe nyúlik ki messzire, de ennek megfigyeléséhez már nagyon jó szem vagy nagyító kell. A sziszegő hangot nem a növény adja ki, hanem az ember, aki megfogja. Ugyanis a növény minden része rendkívül szúrós, az alig látható kemény szőrszálak érintésétől szisszenünk fel. A terjőke kígyószisz Európában őshonos, az egész világon terjedőben van, Észak-Amerika egyes részein invazív, irtandó özönnövény. Sajnos nálunk is számítani kell egy hasonló támadásra, az útífű-levelű kígyószisz (Echium plantagineum)  Dél-Európából hódította meg Ausztrália legelőit, és mérgezi az állatokat. Félő, hogy idővel nálunk is megjelenik.

Piros kígyószisz, az igazi ritkaság

Az ötvenezer forint eszmei értékű védett rokonnövény a piros kígyószisz (Echium maculatum)  igazi ritkaság, pusztafüves lejtőkön, homokos és löszös sztyeppréteken él. Karcsú, egyszálas, magas növény, piros virágokkal, amelyből szintén kinyúlnak a porzók és a bibék, de az utóbbiak nem kígyónyelv szerűek, hanem két apró gömb a végük. A védett faj virágzási ideje sajnos sokkal rövidebb, mint közönséges rokonáé, és ha a piros virágok elhervadnak, akkor az egész növény alig észrevehető kóróként érleli a terméseit, magvait.

kigyoszisz 02
Terjőke kígyószisz virágok

kigyoszisz 03
Terjőke kígyószisz virága

kigyoszisz 04
Terjőke kígyószisz színhiányos virága

kigyoszisz 05
Piros kígyószisz habitusa

kigyoszisz 06
Piros kígyószisz virágzata, részlet

Korábban írtunk róla:

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR