A kertészek között létezik egy furcsán hangzó, mégis igaz jelenség: a növények sokszor jobban érzik magukat egy régi, használt cserépben, mint egy vadonatújban. Ez elsőre teljesen ellentmond a józan észnek. Hiszen mi mást szeretnénk nekik, mint tiszta, friss, steril otthont?
A növény meg erre azt mondja: „Köszönöm, de inkább maradok a régi bérleményemben.”
Mi áll a háttérben? Miért „kényelmesebb” egy kopott, agyagos, kissé poros cserép, mint egy fényes, új darab? A válasz: a növények és a cserepek fizikája, kémiai tulajdonságai és… a mikrobiológia. Ez az a tudományos trió, amely titokban dönt arról, hol érzi magát jól a gyökér.
1. A régi cserép már „be van járatva” – szó szerint
A vadonatúj kerámia, terrakotta vagy beton cserép felülete tömör, kemény és még teljesen száraz. A régi cserép viszont mikropórusokkal telt, amelyeket a használat során víz, ásványok és a talajból érkező mikroorganizmusok töltöttek ki.
Ez azt jelenti, hogy a régi cserép jobb víz- és légáteresztést biztosít, mint a vadonatúj. A növény gyökere így nem ül pangó vízben, de nem is szárad ki olyan gyorsan.
Más szóval: a régi cserép tudja, hogyan kell „lélegezni”. Az új még csak tanulja.
2. A cserép anyaga nem mindegy – és a régi anyag stabilabb
A terrakotta például klasszikus kedvenc, mert porózus. De az új terrakotta még túl porózus vagy túl száraz lehet, így túl gyorsan elvonja a vizet. A régi, sokat használt cserép viszont már „beérett”: a pórusai részben feltöltődtek ásványanyagokkal, ezért kiegyensúlyozottabb vízleadást biztosít.
A modern műanyag cserép esetében a helyzet fordított: az új túl sima és túl zárt, a talaj nehezebben szellőzik. A régi, kissé karcos, matt felület viszont több mikrobarést enged kialakulni, így jobb a talaj levegőzése.
A növény nem látja mindezt, de megérzi. A gyökérnek fontos, mennyi oxigénhez jut.
3. A régi cserépben már kialakult a „mikrobiális lakóközösség”
Nem hangzik túl romantikusan, de a növények szeretik, ha a talajukban és a cserepük belső felületén egészséges mikrobiális egyensúly van. A baktériumok és gombák ugyanis segítik a tápanyagfelvételt és a gyökér fejlődését.
Egy teljesen új cserép steril – nincs benne élet. Ez bizonyos szempontból jó, de a növény gyökerének hiányoznak a „jó mikrobák”, így lassabban indul be a növekedés.
A régi cserép belső falán már kialakult egy vékony biofilm-réteg, amely természetes, egészséges környezetet ad.
Ez persze nem az a típusú „kosz”, amitől félni kell. Ez a természet saját védőrétege.
4. A régi cserép hőháztartása stabilabb
Egy új cserép hamarabb átforrósodik a napon vagy lehűl éjjel, mert még nincs „kikeményedve”. A régi viszont jobban szabályozza a hőmérsékletet: lassabban melegszik és lassabban hűl.
A növény gyökere a hirtelen hőingást utálja a legjobban. A régi cserép viszont úgy működik, mint egy kis termosz.
5. A növények nem szeretik a szintetikus illatokat – márpedig egy új cserép néha „szagos”
A frissen gyártott műanyag cserepek gyakran kibocsátanak apró mennyiségű oldószert vagy műanyag illatot. Ez nem veszélyes, de zavarhatja a gyökérzónát.
A régi cserép már „kiszellőzött”, nincsenek benne gyártási anyagok, illatok, maradványok.
Az ember orra ezt sokszor nem is érzi – a gyökerek viszont igen.
6. A régi cserépben a víz sem fut meg úgy
Az új cserepekben sokszor előfordul, hogy a víz egyszerűen végigcsorog a sima felületen, és egy pillanat alatt távozik az alján. A régi cserép falán azonban több az apró egyenetlenség, amely segíti a víz megtapadását és egyenletes eloszlását a talajban.
Ez különösen fontos a gyorsan száradó talajoknál.
Mikor NEM jó a régi cserép?
Természetesen nem minden régi cserép ideális. Akkor érdemes cserélni:
- ha repedt vagy morzsolódik,
- ha algásodik, penészedik,
- ha a sókivirágzás már akadályozza a légáteresztést.
A régi cserép nem „szent tárgy”, csak sok esetben biológiailag és fizikailag stabilabb.
A tanulság: a növények jobban érzik, mint látják
A növények gyökerei zseniális érzékszervek. Érzik a talajnedvességet, a hőmérsékletet, a levegőzést – és azt is, hogy a cserép milyen körülményeket teremt számukra.
Ezért van az, hogy sok növény a régi cserepekben stabilabban, gyorsabban és egészségesebben fejlődik.
A kertész pedig ilyenkor elégedetten mosolyoghat: „Lám, megérte eltenni azt a kissé kopott, de már bizonyított régi cserepet.”
