Este szedjük a zsenge leveleket.
Kora tavasszal már alig várjuk, hogy friss zöldségek kerüljenek a tányérunkra, ilyenkor megjelenik az első retek, saláta, spenót a kiskertben. A korai zöldek viszont magas nitráttartalmuk miatt aggodalomra adhatnak okot, akár veszélyt is jelenthetnek az egészségünkre.
A nitrogén a növények egyik alapvető építőeleme, de gyakran nitrát formájában van jelen. A nitrát önmaga nem toxikus, viszont számos probléma okozója lehet. Főleg az üvegházban és fólia alatt nevelt tavaszi levélzöldségek tartalmaznak nagyobb mennyiségű nitrátot.
A nitrát a növényben nem megfelelő tárolás alatt nitritté kezd átalakulni, ami már méreg. Feldúsulva erős hasmenést, hányást, szédülést, fejfájást, a száj és a végbél elszürkülését, általános gyengeséget, eszméletvesztést, végül halált is okozhat.
A növények nitráttartalma nagymértékben függ a termesztés módjától, a fajtától, a felhasznált műtrágya és növényvédő szer mennyiségétől, az időjárástól, a hőmérséklettől és fényviszonyoktól.
A legjobb, ha biotermesztést alkalmazunk, ahol a nitrogén-utánpótlást szervestrágyával, zöldtrágyával, baktériumtrágyával, nitrogénmegkötő baktériumokkal végzik és nem használnak semmilyen szintetikus vegyszert, ott 3-4-szer kisebb a növények nitráttartalma. Az üvegházi növények nitráttartalma a legmagasabb és nagyon sok friss szervestrágya hatására is nő a felhalmozódás.
Ugyancsak alacsonyabb a nitráttartalom száraz időben, sötétben, alacsonyabb hőmérséklet mellett (a leszedett leveleket ezért ilyen körülmények között tároljuk).
A levélzöldségeket, például a spenótot ajánlott mindig este szüretelni és nem kora reggel, a nap folyamán ugyanis a levelek lebontják a felvett nitrátot a napsugarak segítségével.
Amennyiben a levélzöldséget fóliával, gyapjútakaróval védjük, a védőréteget legalább 2 héttel a szüret előtt el kell távolítanunk, hogy a nitrát le tudjon bomlani, mielőtt fogyasztásra kerülnek a levelek. Érdemes a zöldségeket minél zsengébb állapotban szedni és néhányszor váltott vízben mosni a felhasználás előtt.
