Nem véletlen: erről kapta nevét a Vörös Pimpernel

Nem véletlen: erről kapta nevét a Vörös Pimpernel

A mezei tikszem apró virágocskának hatalmas irodalmi ismertsége van, és látni is benne azokat a tulajdonságokat, amelyek a regények és filmek szereplőiben megjelennek.

 

Az igazi mezei tikszem

A mezei tikszem (Anagallis arvensis) kevesek által ismert apró és jelentéktelen virág lenne a kankalinfélék családjából, ha az angol neve, a pimpernel nem szerepelt volna tízmilliós példányban kiadott könyvek, hét mozifilm és legalább két tévésorozat címében. De szerepelt. Ráadásul a könyvek szerzője a magyar születésű, báró Orczy Emma, a leghíresebb cím a Vörös Pimpernel, az angol eredetiben skarlát a színe. A kettős életű Vörös Pimpernel a francia forradalom vérpadjairól, a Modern Pimpernel a náci haláltáborokból szökteti az üldözötteket.

Hogy miért ez a kis virág a névadó, azt nem tudjuk biztosan; az én tippem, hogy a tikszem megbújik a réten a nála sokkal nagyobb növények között, csak egészen közel hajolva lehet észrevenni. A másik lehetőség, hogy a virágai csak fényes nappal vannak nyitva, borult időben és estére becsukódnak, és ilyenkor a pirosság hiányában tényleg szinte láthatatlanok. Az “Anagallis” tudományos nemzetségnév is erre a naponkénti, többszöri gyönyörködtetésre utal. A magyar tikszem név a háziszárnyas szemével való hasonlóságot véli, az “arvensis” fajnév mezeit jelent.

Egy mondat a regényből:

„- A Vörös Pimpernel, kisasszony, voltakép nem egyéb, mint egy kis utszéli gyom, de egyszersmind ez a név szolgál arra is, hogy mögéje rejtőzhessék a legjobb, legbátrabb, legnemesebb ember, aki valaha élt s aki ennek a névnek leple alatt végzi mindazt a nemes, önzetlen dolgot, amire vállalkozott.”

A mögötte rejtőző növény

A mezei tikszem egynyári növény, az élesen bordás szára csak kissé emelkedik fel, többnyire kúszik, fekszik. A levelek keresztben átellenesek, tojásdadok. A fonákukon sötét pettyesek, némely szakirodalom szerint a légzőnyílásokat keretezi a sötét folt, mások szerint ezek mirigyek. Az élénk piros virágok a levelek hónaljából, hosszú kocsányon nyílnak, a csészelevelek majdnem olyan hosszúak, mint a szirmok, bordásak, szegélyük halovány. A porzószálak szőrös rovarcsalogatók, a bibe gyakran kifelé görbül. A fedéllel nyíló toktermések kocsánya még tovább nyúlik, többnyire visszahajlik, kampósan görbül.

A borsos íz a méregre utal

A mezei tikszem már az ókorban is ismert gyógynövény volt, de bizonyítható pozitív hatását ma nem ismerjük. Viszont tudjuk, hogy mérgező, a legelő állatokat károsíthatja. Szerencse a növény csípős borsos keserűsége, ami miatt kerülik az állatok, ameddig találnak ízletesebb füveket a réten. A pimpernel név ebből a borsos ízből ered.

voros pimpernel nem veletlen 02
Mezei tikszem megbúvó kicsinysége

voros pimpernel nem veletlen 13
Mezei tikszem nyíló virága

voros pimpernel nem veletlen 14
Mezei tikszem élesen bordás szára

voros pimpernel nem veletlen 15
Mezei tikszem levélfonáka a sötét foltokkal

voros pimpernel nem veletlen 16
Mezei tikszem hosszú, bordás, szegélyes csészelevelei

voros pimpernel nem veletlen 17
Mezei tikszem virága oldalról

voros pimpernel nem veletlen 18
Mezei tikszem éredő termései a visszahajló kocsányokon

voros pimpernel nem veletlen 19
Mezei tikszem már nyitott toktermései

Korábban írtunk róla:

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR