Felejtsük el a hortenziákat!
A klímaváltozás nem a nyakunkon van, hanem már elkezdődött. A biológusok, botanikusok évek óta figyelemmel kísérik az európai növényvilágot: talán nem meglepő, hogy a meleget kedvelők egyre jobban terjednek, míg a hidegebb éghajlatra szavazók háttérbe szorulnak.
Egy tudósokból álló csapat – köztük a Potsdami Klímakutató Intézet munkatársaival – további megfigyeléseket végzett számítógépes szimuláció segítségével. Az eredmény: Németországban minden ötödik növényfaj elvesztheti a jelenlegi területét 2080-ra.
Ez a változás nem csak a vadon élő flórát érinti, de bizony a kertünk növényeit is.
Nyertesek és vesztesek
A vesztes oldal egyik kiemelkedő képviselője a mocsári gólyahír (Caltha palustris). Nem csak nedves réteken, árokpartokon találkozhatunk vele, de sokan ültetik a kerti tavacskák mellé is a bájos évelőt. Amennyiben a hőmérséklet tovább emelkedik, ahogyan azt az éghajlatkutatók prognosztizálják, a mocsári gólyahír ritka lesz, a biológusok súlyos állományveszteségtől tartanak. A növénynek észak fele kellene tovább terjeszkednie, és Skandináviában új otthonra lelnie.
Az éghajlatváltozás tipikus nyertese a dió. Közép-Európában vadon és kertekben is gyakran találkozhatunk vele. Eredeti élőhelye a Földközi-tenger keleti részén és Kis-Ázsiában van, így a forró, száraz nyarakat is jól bírja. A fagyra érzékenyen reagálhat, a keményebb telű területeken eddig kevésbé maradt meg – a jövőben viszont ez is változhat, még nagyobb élőhelyeket tud majd elhódítani.
Előny a szárazságtűrőknél
Az éghajlatváltozásból azonban nem profitál minden melegkedvelő növény. A jövőben enyhébb telekre számíthatunk, viszont több területen csapadékosabb lesz a tél (a nyári hónapokban pedig várhatóan kevesebb eső fog esni).
A szárazságtűrők, mint például a korbácsliliomok (Eremurus), az ökörfarkkóró (Verbascum) vagy a kék sudárzsálya (Perovskia) olyan talajt igényelnek, ahol a felesleges víz gyorsan elszivároghat. Ha a víz felhalmozódik, pang, gombabetegségek üthetik fel a fejüket.
Ide tartoznak olyan robusztus fajok is, mint a fenyőfélék, a ginkgo, az orgona, a fanyarka és a boróka. A rózsák is képesek a gyökereikkel mélyebb talajrétegeket elérni és szárazság esetén a tartalékokhoz nyúlni.
Az olyan igénytelen fajok, mint például a vöröslevelű rózsa (Rosa glauca) jó tippnek bizonyulhatnak a kánikulai időkre! Általánosságban a rózsák kilátásai nem mondhatóak rossznak, a szárazabb nyarakon a gombabetegségek kockázata is csökken.
A nagyobb, robusztusabb hagymások, például a díszhagymák vagy a nőszirmok is jól tolerálják a forró időszakokat, a tavasszal tárolt vízzel és tápanyagokkal képesek a száraz nyári hónapokat is túlélni.
Az orgona például nem jár rosszul: a szépséges bokrok a megváltozott klímához is remekül alkalmazkodnak.
Nyáron a kék sudárzsálya gyönyörű virágokat hoz – még akkor is, ha csak kevés eső esett. A nedvességre azonban érzékenyen reagál, ezért jó vízáteresztő talajra van szüksége.
A korbácsliliom örül a forró, száraz nyaraknak. Azonban a pangó vízre érzékeny, ezért a gyönyörű évelőt csak jó vízáteresztő képességű, laza talajra ültessük.
A közönséges boróka igazi aszály-túlélő. Az egyszerű örökzöld még a hosszabb száraz időszakokat is tolerálja.
Az ökörfarkkóró kedveli a száraz, meleg helyeket. Ügyeljünk arra, hogy talaja homokos, jó áteresztőképességű legyen.
A fenyőfélék, így például az erdei fenyő is jól gazdálkodik a készletekkel: megél a homokosabb, kopár helyeken, de nedvesebb talajon is.
A rózsaszín levelű rózsa remek tipp. Robusztus nem fogékony a betegségekre, június-júliusban kékes-pirostól lilásig terjedő virágaival díszít.
A rododendronra és a hortenziára nehéz, küzdelmes idők várnak
A népszerű hortenziák, így például a cserjés hortenzia nem kedvelik a forró nyarakat. Nedves földet igényelnek, árnyékos helyre, ültessük őket.
Ezeknek a virágzó cserjéknek olyan talajra van szükségük, amely mindig enyhén nedves. Bár nyáron sokat, rendszeresen öntözhetjük őket, a vízdíjak miatt ez egy gigászi harc, ezért egyre kevésbé ajánlott ültetésük. Nem beszélve arról, hogy aszályos időben egyébként is tiltott az öntözés a vezetés hálózatról.
Ezért, ha a terület egyébként is kevés csapadékot kap, és az könnyen elszivárog, akkor nem érdemes ilyen sok vizet igénylő növényeket telepítenünk. Ha mindenképpen rododendronra vagy hortenziára vágyunk, lehetőleg északi fekvésbe, a ház oldalához vagy nagyobb fák alá ültessük. A talajt takarjuk vastag rétegben mulccsal, hogy ne száradjon ki olyan könnyen.
