Sárga hírnök az egészség szolgálatában.
A tavaszi kankalint (Primula veris) a germán törzsek Freya istennőnek ajánlották, a keresztény néphit pedig Szent Péterrel hozta kapcsolatba, mivel a mennyország kapujánál, amikor Szent Péter leejtette a kulcsát, a földből egy kankalin nőtt. A növény latin neve (Primula) a tavaszi elsőre utal, azaz arra, hogy már márciustól bontja szirmait.
Magyarországon vadon is gyakori, de a kertekbe is szívesen ültetik. A kankalin nem pusztán szépséges, de gyógyhatással is bír, a népgyógyászat régóta ismeri. Már a középkorban is alkalmazták idegesség, álmatlanság, bénulás, melankólia és depresszió esetén.
100 évvel ezelőtt a köptető és gyulladáscsökkentő hatása is ismertté vált. A szaponintartalma miatt (amit a gyökerek tartalmaznak) segíti a nyálka oldását, a szalicilátok pedig csökkentik a gyulladást, a lázat és mérséklik a fájdalmat. Vízhajtó hatása a szívbeteg idősek számára értékes.
A kankalin az idegesség, nyugtalanság, alvási problémák esetén is segíthet: naponta kétszer érdemes egy evőkanál szirupot fogyasztani. A szirup és a tea mellett készülhet belőle tinktúra és olaj is. A kankalinnak gyökerét, levelét és virágját is gyűjtik.
Szirupot házilag is készíthetünk: ehhez 1 kg barnacukrot 1liter vízben forraljunk fel, lassú tűzön addig főzzük, amíg a folyadék szirupszerű nem lesz. Töltsük üvegekbe és tároljuk hűvös helyen, ezután keverjünk bele 3-4 marék kankalinvirágot és forraljuk újra.
Ha szeretnénk a kankalint a saját kertünkből szedni, érdemes ősszel napos-félárnyékos helyre ültetnünk néhány tövet. A talaj legyen laza és mésztartalmú (kötött talajhoz keverjünk kerti meszet vagy homokot). A növényeket egymástól 10 cm-es tőtávra ültessük. A kankalin kb. 30 cm magasra nő, és nagyon szépen mutat más, tavasszal virágzó növény, pl a tulipán, jácint, krókusz társaságában. Elveti önmagát, de ősszel tőosztással is szaporíthatjuk.
