A kora tavaszi üde erdőszélek zöld pázsitja nyáron átváltozik apró csillagokból fehér virágmezővé, amely késő őszig virít.
Az olocsán csillaghúr (Stellaria holostea) a szegfűfélék családjába tartozó, eurázsiai elterjedésű, egy-két arasz magasságú, lágyszárú és évelő növény. A “Stellaria” tudományos nemzetségnév csillagosat jelent, és ilyenek a virág fehér szirmai. A “holostea” fajnév egy másik növénytől, az olocsántól (Holosteum) kölcsönzött, a hasonlóság alapján. A Holosteum név csupacsontot jelent, a nagyon sovány, alig valami értelemben, és a magyar olocsán is talán ilyen jelentésű, de ez csak az én tudománytalan feltételezésem. A húr a magyar névben a növény szárában végigfutó erős edénynyaláb, amely a megtört szárban is nehezen szakad el.
A talajfelszín alatt terjeszkedik
Az olocsán csillaghúr vékony gyöktörzsével sűrűn behálózza a talajt, innen törnek elő a függőleges, négyélű, rövidszőrű szárak. A keresztben átellenes levelek ülők, szárölelők, keskeny lándzsásak, hosszan kihegyesedők, érdes szélűek. A virágzat a szegfűfélékre jellemző kettősbog, azaz a tengely virágban végződik, de az alatta induló két elágazás túlnövi azt, és újabb virágokat hoz. A murvák a levelekhez hasonló alakúak, csak sokkal kisebbek, az élük pillás. A virágkocsányok vékonyak, hosszúak, szőrösek. Az öt zöld csészelevél tojásdad, kihegyesedő, világos szegélyű. Az öt szirom hófehér, a feléig kétfelé hasadtak, így tíznek látszódnak, másfélszer-kétszer hosszabbak a csészéknél. A három szálas bibét általában tíz porzó veszi körül. Az egyes virágok rövid ideig nyílnak, de a növény maga és pláne az egész sarjtelep hónapokon át, szinte egész nyáron virít. Rovarok a megporzók, de öntermékenyülés is lehetséges. A termés eleinte zöldborsónyi bogyónak tűnik, de lassan kiszáradva kiderül, hogy sokmagvú tok. A narancsszínű magvakat a szél szórja szét. A sarjtelep ivartalan szaporodása a talajfelszín alatt terjeszkedve legalább olyan jelentős. Félárnyékos, ritka erdőkben az olocsán csillaghúr nagy területeket boríthat.
Molekuláris genetikai kutatások alapján az olocsán csillaghúr a Stellaria helyett saját nemzetséget kapott, az új neve Rabelera holostea, szokatlan módon egy élő amerikai botanikus tiszteletére elnevezve.
Olocsán csillaghúr virágzó sarjtelepe
Olocsán csillaghúr átellenes levelei
Olocsán csillaghúr érdes levélszéle
Olocsán csillaghúr csészelevelei
Olocsán csillaghúr teljes virágzásban
Olocsán csillaghúr virága oldalról
Olocsán csillaghúr éredő termése
Olocsán csillaghúr bimbóval, virággal, terméssel
Olocsán csillaghúr erdei habitusa
Olocsán csillaghúr a patakparton
