Sok időt takarítunk meg a palántaneveléssel: a növények nyári szezonját akár néhány hónappal is meghosszabbíthatjuk, így több és gyorsabb termésre teszünk szert a módszer alkalmazásával. És még szórakoztató is!
A palántanevelés gondosságot, szorgalmat és figyelmet követel, de gazdaságos, mert egyszerű eszközökkel, kis helyen jelentős összeget lehet vele megtakarítani! Palántát azokból a zöldségfélékből nevelünk, amelyek érzékenyek a hőcsökkenésre, ezért a magjukat csak az úgynevezett májusi fagyok elmúlta után lehetne elvetni, ez azonban jelentékenyen lecsökkentené a vegetációs idejüket, következésképpen csökkenne a terméshozamuk.
Hogyan vessük a palánták magjait?
A magok vetése lapos vetőládába, nagyobb cserépbe vagy átlyuggatott műanyag edénybe történhet. Magvetésre friss, közepes kötöttségű, jó minőségű kerti földet használjunk; ebbe célszerű a gyakran fellépő palántadőlés nevű gombabetegség ellen kevés rézgálicot, vagy bordói levet keverni.
Miért tűzdeljük a palántákat?
Régi, bevált módszer a kikelt és egy-két lomblevéllel rendelkező palánták tűzdelése, amelynek során minden palánta önálló növényként nevelkedik tovább földlabdába, vagy műanyag cserépbe ültetve. A kiültetés előtt a palántákat néhány napig edzeni kell, ami azt jelenti, hogy a nappalt a szabadban, az éjszakát azonban védett helyen töltik.
Meddig fejlődnek a palánták?
A káposzta- és tökfélék palántái négy hét alatt lesznek kiültethetőek, a paradicsom, a paprika és a tojásgyümölcs palántáinak ehhez nyolc hétre van szükségük. A jó, fejlett palánták gyökérzete behálózza a földlabdáját, a száruk erős és egyenes, a lombjuk friss, sötétzöld színű és esetleg már egy-két virágbimbó is nyílik rajtuk. A magvetés időpontját úgy kell ütemezni, hogy a kiültetés időpontjától visszaszámoljuk a felneveléshez szükséges hetek számát, vagyis a paradicsom-palánták magját már március elején el kell vetni. (Kiültetés ebben az esetben április végén.) Ha később vetjük a magvakat, akkor sincs baj, hiszen paradicsomot ültetni később is lehet – sőt érdemes több hullámban ültetni, hogy elnyújtsuk a betakarítást.
Paradicsom, paprika és még sokan mások
A paradicsom egyike a családi kert legfontosabb növényeinek, ezért a fajták megválasztására érdemes megkülönböztetett figyelmet fordítani. Az utóbbi időben igen sok új fajta került forgalomba; ezek között vannak cseresznye méretű, fürtös szendvics-paradicsomok, vannak sárga, csíkos és barna héjú étkezési és nagybogyójú, feldolgozásra (ivólé, püré, kecsap) alkalmas fajták. A családi kertben arra kell törekedni, hogy kellemes zamatú, jól feldolgozható fajtákat ültessünk! Terjed az oltott paradicsom-palánták ültetése; ezek erőteljesebbek, többet teremnek, a betegségekkel szemben ellenállóbbak, mint a magról kelt rokonaik.
Gyorsan nő az étkezési paprika fajtaválasztéka is, köztük a még újdonságnak számító kápia-típusú paprikafajták ültetése is.
Érdemes házilag nevelni karalábé, brokkoli, cukkíni, uborka és tök (főző, sütő, kolbász, szivacs, lopó, turbán stb.) palántákat is.
Akinek azonban nincs ideje, kedve, készsége a palántanevelés aprólékos munkájához, az manapság már a piacokon, sőt a virágboltokban is megvásárolhatja a kertje számára a szükséges zöldségpalántákat, a virágpalántákkal együtt.
