Milyen jó lenne, ha a tavasz és a nyár hosszabb lenne! A zöldségnövények számára ez előidézhető, mégpedig úgy, hogy szabadföldi életüket palántaként kezdik.
A zöldségfélék többségét magvetéssel szaporítjuk. Ezek egy részét csak akkor lehet elvetni, amikor a fagyok veszélye elmúlt és a talaj felmelegedett, mert a magjuk hideg talajban nem csírázik ki, illetve a fagyérzékeny csíra elpusztul. Így viszont a tenyészidő rövid és a termés csekély lesz. Ezen a nehézségen három módon lehet segíteni: 1. fóliasátor talajába vetjük a magokat, 2. fóliasátorban palántákat ültetünk, és 3. szabadföldön máshol előnevelt palántákat ültetünk.
Régebben a legtöbb kertészkedő maga nevelte fel a zöldség- és a virágpalántákat. Manapság olyan nagy a kínálat, hogy érdemesebb megbízható helyről beszerezni az ültetendő növényeket.
Milyen legyen a palánta?
Zömök, nem megnyúlt, a levelei legyenek sötétzöldek, frissek, a szára vastag, erős, a gyökérzete dús, fehér. A kiültetésre érett paprika, paradicsom, uborka palántán lehetőleg legyen egy-két virág is.
Hogyan ültessük el a palántát?
Bármilyen jó minőségű palántát ültetünk, eredmény csak akkor várható, ha a helyét alaposan előkészítjük, vagyis ősszel felásott, megtrágyázott talajba ültessük a palántát, ügyelve arra, hogy olyan mélyen legyen a földben, ahogyan a palántaágyban állott. A kiültetett palántát azonnal, alaposan be kell öntözni.
Ha májusi, talaj menti, hajnali fagyok fenyegetnek, akkor a palántákat papírsüveggel, agyagcseréppel, a föld felkupacolásával kell megvédeni, majd a levegő felmelegedése után öntözéssel, könnyen felvehető műtrágya kiszórásával kell segíteni a növények növekedését.
