Réti legyezőfű, a természetes fájdalomcsillapító

Vonzó illatú, nagy termetű lápi növényritkaság, az Aspirin névadója.

A réti legyezőfű (Filipendula ulmaria) a rózsafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, akár kétméteresre növő, lágyszárú és évelő növény. Nálunk a mocsaras rétek, lápi cserjések szórványos szépsége, szemben a sokkal gyakoribb és ismertebb rokonával, a koloncos legyezőfűvel, amely inkább a száraz termőhelyek fele méretű lakója. A “Filipendula” tudományos nemzetségnév ezzel a rokon fajjal kapcsolatos, szálon függőt jelent, ugyanis a koloncok, a gyökér megvastagodott részei vékony gyökérszálakon kapcsolódnak a tőhöz. Az “ulmaria” fajnév állítólag a szilfa (Ulmus) leveleihez való hasonlóságon alapul, de ezt nem sikerült belelátnom.

A levélpárok felváltva kisebbek és nagyobbak

A réti legyezőfűnek erős, stabil szára van, amit az is bizonyít, hogy az előző évi kórói kopaszon, még a következő évi termésig is ott magasodnak. Az alsó levelek nyelesek, a fölsők szinte ülők, az alapjaikat erősen fogazott pálhák takarják. A levelek páratlanul félbeszárnyaltak, azaz a hosszú levélgerincen ülő levélkepárjai felváltva kisebbek és nagyobbak. Az aprók néhány milliméteresek, az igaziak tíz centisek is lehetnek. A csúcsi levélke általában jól fejlett és tenyeresen három-, négy- esetleg öthasábú. A levélkék színe sötétzöld és erősen erezett, a fonáka az egyik alfajnál majdnem kopasz, a fotóimon lévőnél szürkésfehéren molyhos.

Nyüzsögnek rajta a rovarok

Az apró, kétivarú, ötszirmú virágok dús, legyezőszerű összetett virágzatot alkotnak. A virágonként több tucatnyi porzó hosszan kinyúlik a vajfehér pártából. A mézillatú virágzat sok nektárt és virágport ígér, nyüzsögnek rajta a rovarok. A termés öt-tíz zárt, nem-nyíló aszmagból álló aszmagcsokor, amely egyetlen csavarvonalú termésnek tűnik. Az éretten száraz aszmagok könnyűek, a mocsár vizén úsznak, a széllel repülnek, az állatok szőrén megkapaszkodnak. A fotóim egy foltot borító növénycsoportról készültek, amiből feltételezem, hogy a növény vegetatív úton is terjed.

Róla kapta a nevét az Aspirin gyógyszer

Amikor Linné először leírta a réti legyezőfüvet, akkor még a közeli rokon gyöngyvessző, azaz spírea (Spiraea) nemzetségbe sorolta. A szalicilsavat először ebből a növényből vonták ki, állították elő, de végül gyógyszer az acetil-szalicilsavból lett, innen a Bayer, egykori festékgyár márkanevének kezdő A betűje. A növény izzasztó és fájdalomcsillapító hatása az ókor óta ismert, régen fontos gyógynövény volt. Kellemes illata miatt a brit parasztházak döngölt padlóira szórták, fűszeressége miatt sör, bor és más italok ízesítésére használták. A növény minden része ehető. Az újvilági legelőkön az illata miatt az állatok által került, és így egyre szaporább behurcolt, kellemetlen özönnövény.

Réti legyezőfű telepe a kiszáradó lápon