Akadhat velük egy kis gond a kertben. Esetenként nem is olyan kicsi.
Előfordulhat, hogy olyan helyzetbe kerülünk, hogy kénytelenek vagyunk megfogadni: ezt vagy azt a növényt soha az életben többet nem hozzuk be a kertbe! De vajon mi lehet ezeknek a növényeknek a bűne, hogy még a legnagyobb növénybarátok is ilyen kijelentésre ragadtatják el magukat? Az alábbiakban ezekről a megbocsáthatatlannak tűnő gaztettekről írunk részletesebben.
Elöljáróban fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy míg egy növénnyel megtörténhet, hogy egy bizonyos éghajlati övben agresszívan terjedő, invazív növénynek könyvelik el, egy másik klímán megszelídülve már jórészt ártalmatlan ritkaságként járulhat hozzá kertünk sokszínűségéhez. Szóval nem szükséges azon nyomban feketelistára tennünk egy növényt pusztán amiatt, hogyan viselkedik az őshazájában, a természetes környezetében. Az alábbi lista összeállításakor mindenekelőtt a vissza-visszatérő olvasói tapasztalatokra, panaszokra támaszkodtunk, hogy megállapítsuk, mely növények azok, amelyek nálunk kiemelkedően sok gondot okoznak. Érdemes tehát kétszer is meggondolnunk, hogy vállaljuk-e a kertbe telepítésükkel járó különféle kockázatokat. Következzen tehát 8 hírhedt, bosszantó kerti növény!
1. Hajnalka
Utólag már el sem hisszük, hogy képesek voltunk hajnalkamagért egyetlen fillért is kiadni. Hiszen akinek csak egyszer is volt a kertjében, megtapasztalhatta, hogy elvirágzás után százával lehet a száraz, barna, gömbölyű kis magtokokból magot gyűjteni. És még több mag van, amely a földre hullva a következő évben magától kikel. Egyetlen nyár alatt 4-5 méter magasra is felfut a növény; lila virágú fajtája, az Ipomoea purpurea pedig arról nevezetes, hogy a kertből "megszökve" képes kivadultan elburjánzani ott, ahol már egyáltalán nem is számítunk rá. Hogy ezt a katasztrófát megakadályozzuk, szorgosan csipkedjük le az elnyílt virágokat, majd az első fagyok idején a teljes növényt távolítsuk el a kertből, mintha csak valami gyom lenne. A hajnalka maradványait sokan nem is a komposztba, hanem bezsákolva egyenesen a szemeteskukába teszik.
- Gyerekkora kedvenc virágát sikeresen vetette be a betolakodók ellen
- Hogyan fogjunk hajnalkamagot és hogyan tároljuk télen?
- Múltidézés csodatölcsérrel, hajnalkával: ilyen volt a nagyiék kertje!
2. Lilaakác
Még a lilaakác legnagyobb ellenzői is kénytelenek elismerni, hogy ez az Ázsiából származó kúszónövény igen dekoratív. Ugyanakkor olyannyira erőteljesen nő, hogy képes rövid idő alatt elözönleni a kertet. Ha jót akarunk tehát a növénynek és magunknak, rendszeres metszéssel tartsuk kordában az aktív vegetációs időszak alatt is, és szánjunk rá időt, hogy az elvirágzást követően a magtokokat összegyűjtsük. Mindenki csak a saját felelősségére telepítse a kertjébe, hogy később ne kelljen tanácsokért könyörögnie a tekintetben, hogyan is tudná végleg kiirtani!
- A lilaakác metszése, avagy hogyan alakítsuk a népszerű kúszónövényt?
- Hogyan vehetjük rá a lilaakácot a virágzásra?
- Lilaakáccal fedjük be a takargatnivalót
3. Menta
A menta a zöldfülű kertészek legjobb barátja – és egyben legádázabb ellensége. Ez a népszerű fűszer- és gyógynövény még akkor is él és virul a kertben, ha teljesen elhanyagoljuk a gondozását (talán ezzel még segítünk is neki). Erős gyökérzete segítségével gyorsan eluralja a kertet; ha nem lépünk közbe, sikeresen kiszorítja a többi növényt az ágyásból. A legjobb, amit tehetünk, hogy virágládába ültetve tesszük ki a kertbe. Így egészen biztosak lehetünk afelől, hogy nem fog akaratunk ellenére elszaporodni.
- 11 ok, amiért érdemes otthon mentát tartanunk
- Hogyan termesszünk mentát otthon?
- Mentatermesztés – mit szabad és mit nem?
4. Kelbimbó
A kelbimbó vagy bimbós kel bár nem invazív növény, sok kertésznek meggyűlik vele a baja. Egyesek arról panaszkodnak, hogy nehezen termeszthető, és bármit is csináljanak, a viszonylag rövid növekedési időszak miatt csupán üveggolyó méretűre sikerül felhizlalni a főszáron fejlődő, fogyasztásra alkalmas hajtásokat, azaz a bimbókat. Az egyik megoldást az jelentheti, ha tavasz végén beltérben vetjük el a bimbós kel magját, majd a már valódi levelekkel is rendelkező palántákat hat héttel később kiültetjük a kertbe. Ha minden jól megy, ősszel bőven takaríthatunk be méretes bimbókat. Még jobb, ha megvárjuk az első fagyot, amelytől a bimbók édesebbé válnak.
5. Bambusz
A bambusz alapjában véve egy igen hasznos, a perjefélék családjába tartozó évelő, amelyből például mutatós, magas térhatároló sövényt nevelhetünk a kertben. Még mielőtt azonban erre sor kerülne, célszerű megterveznünk azt is, hogyan fogjuk vissza a terjedését. Föld alatti gyökerei (rizómái) ugyanis rövid időn belül minden irányban szétterjednek, majd azt vesszük észre, hogy itt is, ott is pici bambuszok tucatjai kezdenek kihajtani szerte a kertben. Az egyik legrosszabb forgatókönyv, amikor a szomszéd – tudtán kívül és a mi akaratunk ellenére – ily módon ajándékoz meg bennünket nem kívánt sarjnövényekkel. A legszerencsésebb megoldás, ha eleve olyan, minden oldalon elhatárolt ágyásba ültetjük a bambuszt, amelyből nem tud könnyen megszökni. Természetesen szóba jöhet a konténeres növényként való nevelése is.
6. Metélőhagyma
A konyhakerti ágyásban rendületlenül vissza-visszatérő metélőhagyma ellen általában azok tiltakoznak, akik a kezdeti lelkesedésükkel ellentétben többé már nem kívánják termeszteni. Ez azonban a növényt nem hatja meg, a talajban megbújó hagymákról képes évről évre megújulni. Ha a dolog jó oldalát nézzük, elmondhatjuk, hogy a metélőhagyma egyik legelőnyösebb tulajdonsága, hogy távol tart a veteményestől bizonyos rovarkártevőket, rágcsálókat, miközben vonzza a hasznos beporzó rovarokat, például a méheket. A tanácsunk a metélőhagymával kapcsolatban tehát az, hogy gondoljuk meg, hogy valóban szeretnénk-e belőle a kertben, ha pedig nem sikerül később kigyomlálnunk, becsüljük meg az elvitathatatlan jó tulajdonságaiért!
7. Borostyán
A borostyán rendszerint illemtudóan viselkedik az európai kertek nagy részében (ez fajtától is függ természetesen), időnként azonban előfordulhat, hogy a hosszabb ideig magára hagyott borostyán elkanászodik, azaz invazív módon túlnő, elszaporodik. Sokan ezért utólag keservesen megbánják, hogy egyáltalán ültettek belőle a kertbe. A borostyán mellett szól ugyanakkor, hogy igen dekoratív növény, gyönyörűen be lehet vele futtatni a különböző falakat, kertítéseket, mivel képes a függőleges felületeken is erősen megkapaszkodni. A terjedését azonban folyamatosan kísérjük figyelemmel, és lépjünk közbe, ha túlzott mértékben kezd szaporodni. Ne féljünk visszametszeni, tőből kiirtani, ha túlságosan elburjánzik.
- Először kúszik, majd lábra áll és futni kezd: mi az?
- Falra másznak: négy növény, ami tutira beborít
- Futnak, kúsznak és kapaszkodnak, ha hagyod őket
- Hogyan árnyékoljunk kerti kúszónövényekkel?
8. Pampafű
A perjefélék családjába tartozó, rendszerint szoliterként ültetett pampafű akár 4 méter magasra is megnő. Ideális esetben a kert egyik legfeltűnőbb fókuszpontja lehet, amely csak úgy vonzza a tekintetet. Fontoljuk meg azonban alaposan, melyik fajtát választjuk. Van köztük ugyanis, amelynek levelei borotvaélesek, illetve termete miatt is veszélyforrást jelenthet. Előnyös választás lehet például az impozáns megjelenésű, tollszerű bugákkal díszítő ezüstös pampafű (Cortaderia selloana).
