A Szilas-patak partján idén gyönyörű vadvirágok virítanak, nézd meg, itt a mályva, kígyószisz, ezüst pimpó.
A főváros IV. kerületében, a Szilas Család Park közelében sétálva készítettük az alábbi képeket.
Újpest vezetése 2020 elején úgy döntött, hogy sok nyugat-európai nagyváros példáját követve szakítanak a korábban kialakult gyakorlattal, és a jövőben nem vágják automatikusan tarra a teljes növényzetet a menetrendszerű fűkaszálások alkalmával, hanem foltokban meghagyják a természetes, vadvirágos flórát.
A Vadvirágos Újpest Program keretében megvalósuló kezdeményezés célja a biodiverzitás elősegítése a kerület minél több pontján. A helyi városvezetők elképzelése, hogy olyan zöldfelületek jöjjenek létre, amelyek biztosítják az ökológiai sokféleséget: a színes és változatos növénytársulásokat hazánk klímáját kedvelő, őshonos fajok alkotják.
A természetes kis rétek amellett, hogy megtörik az épített környezet egyhangúságát, a hasznos beporzó rovaroknak, köztük a méheknek és a lepkéknek is táplálékforrásul, illetve élőhelyül szolgálnak. A változtatással minden bizonnyal a patak közelében élő vadkacsák is egyetértenek.
A Szilas-patak újpesti, káposztásmegyeri szakaszán szemmel láthatóan életbe is lépett a program, egy időben több fajhoz tartozó vadon élő növény nyitja a szirmait a meglehetősen komor betonmeder két oldalán. Ezek egy része a hagyományos népi gyógyászatban széles körben alkalmazott gyógynövény. Ennek ellenére ne szedjük le, inkább a természetes környezetükben csodáljuk meg őket. A Szilas-patak egyébiránt a Gödöllői-dombságból ered, keresztülfolyik Káposztásmegyeren, ahol a Farkaserdő alatt beleömlik a Mogyoródi-patak. Végül, körülbelül 1,5 km-rel arrébb, a Megyeri híd közelében a Dunába torkollik.
Íme név szerint is, milyen vadvirágokat találtunk:
Erdei mályva
Az erdei mályva egész Európában elterjedt, a parlagon hagyott területeket, töltéseket kedveli elsősorban. Egyéb elnevezései: csúszóka, fűdző rózsa, nagy papsajt. Régen a fiatal, zsenge leveleit a spenóthoz hasonlóan főzeléknek készítették el, emellett számos gyógyhatása miatt volt közkedvelt.
Fehér mécsvirág
Úgy tűnik, mintha a fehér mécsvirág alkonyatkor nyíló virágai apró mécsesekként világítanának. Nem meglepő módon emiatt könnyen megtalálják az éjjeli lepkék, amelyeket illatával is elbódít. Utak mentén, füves, bokros területeken gyakori. Májustól október végéig virágzik, toktermése érdekes, tojásdad alakú.
Lucerna
A lucerna a hüvelyesek rendjének pillangósvirágúak családjába tartozó, jellemzően lágyszárú növény, amelyet sok helyen takarmánynövényként hasznosítanak. Levelei hármasan összetettek, virágzata fürt vagy fejecske. Hüvelytermése csigavonalban felcsavarodott vagy ívesen hajlott
Pipacs
Nincs, aki ne ismerné fel a mákfélék családjába tartozó, májustól augusztusig nyíló pipacs négyszirmú, lángvörös virágait. Útszéleken, parlagokon, szántók, gabonamezők szélén, tarlókon igen gyakori. Nemesített változatait előszeretettel ültetik kertekbe. Virágát régen köhögéscsillapító és enyhe nyugtató hatása miatt szívesen gyűjtötték.
Orvosi atracél
A hazánkban elsősorban a száraz, szikár területeken előforduló orvosi atracél másik elnevezése patikai ökörnyelvfű. Az egész növény serteszőrökkel sűrűn borított, levelei lándzsásak, virágzata sokvirágú, a murvaleveles virágok tölcsér alakúak. Bár régebben a népi gyógyászatban a fekete nadálytőhöz hasonlóan belsőleg és külsőleg is alkalmazták, fontos tudni, hogy a benne található egyes alkaloidok nagyobb mennyiségben májkárosító hatásúak, így a használata nem javasolt.
Lándzsás útifű
A lágy szárú, évelő lándzsás útifű (keskeny levelű útifű) és a nagy útifű, valamint a réti útifű közeli rokonok. Közös jellemzőjük, hogy a népi gyógyászatban köhögés csillapítására alkalmazzák, hatóanyagaikban megegyeznek. Bár mindhárom faj levelei felhasználhatók, a lándzsás útifű levele a legideálisabb a célra. Útszéleken, füves területeken gyakoriak.
Pásztortáska
A pásztortáska fehér virágú egy- vagy kétnyári növény. Megterem a legtöbb helyen: mezőn, útszélen, töltések mentén. Virágai laza fürtökben nőnek, a magház és a becőketermések háromszögűek, és az éktől a szív alakúig változnak ("táska" alakúak). Egyéb érdekes elnevezései: pásztorerszény, paptarsoly, pásztortarsoly, szívkésfű, paperszény, békatarsoly.
Fehér here
A fehér here a természetes gyepek egyik legelterjedtebb növénye. Frissen és szárítva is takarmányként hasznosítják.
Vörös here
A vörös herét vagy réti herét szintén takarmánynövényként termesztik. A természetben előfordul réteken, szántókon, legelőkön. Májustól szeptember-októberig virágzik. Régen gyógynövényként is alkalmazták.
Ezüst pimpó
A rózsafélék családjába tartozó ezüst pimpó virágai sárgák, a szirmok száma öt. Leveleinek felszíne szürkészölden vagy fehéres-ezüstösen molyhosodó. Május-júniusban virágzik, elsősorban nyílt, napos területeken találkozhatunk vele.
Terjőke kígyószisz
A borágófélék családjába tartozó terjőke kígyószisz (Alcubisi füve, kisökörnyelv, pirosító gyökér, terjőke) útszéleken, vasutak mentén, parlagokon, legelőkön gyakori. Hazánkban májustól októberig virágzik. A népi gyógyászatban szárított virágos hajtásait teakeverékekben alkalmazzák.
Mezei zsálya
A szárazságtűrő, melegkedvelő mezei zsálya egész Közép-Európában elterjedt. Májustól júliusig virágzik, virágai legtöbbször sötétkékek vagy ibolyakékek. Megporzását a nektár után kutatva a virágba bebújó rovarok végzik.
Réti lórom
Majd másfél méter magasra is megnőhet az Európából világhódító útra indult réti lórom vagy lósóska, amelyet gyakran láthatunk útszélen, mezőn, vízpartok mentén. Leveleinek hossza elérheti a 40 cm-t. A fiatal levelek szára vöröses színű, csakúgy, mint az idősebb virágzatok. A levelek a kerti sóskához hasonlóan ehetőek: nyersen és főzelékként is fogyaszthatók, míg az éretten vörösesbarna magok megszárítva fűszerként használhatók. Azonban oxálsavtartalma miatt nagyobb mennyiséget ne fogyasszunk belőle, napi rendszerességű fogyasztása nem javasolt.
Bővebben a növényről: Egy elfeledett gyógynövény a járda széléről: a réti lórom
Közönséges bakszakáll
A közönséges bakszakáll réteken, mezőkön, füves területeken gyakori. Sárga virága májustól júliusig nyílik, gömbszerű termése a gyermekláncfűére emlékeztet. Zsenge hajtása, szára, virágbimbója ehető.
Ne feledkezzünk meg arról, hogy a patakpart növényzete remek élőhelyet biztosít a faunának is. Az apró ízeltlábúak között találhatunk többek között katicákat, darázscincért, méhet:
Szalagos méhészbogár:
Feketevégű karcsúcincér:
Hétpettyes katicabogár: