Első pillantásra idillinek tűnik a kép: a naplemente aranyfényében megnyíló sárga ligetszépe virágok, körülöttük szorgos, lebegő szenderek (más néven szenderlepkék), amint hosszú pödörnyelvükkel próbálnak elérni a nektárhoz. De a romantikus jelenet hamarosan tragédiába torkollhat. A ligetszépe ugyanis alattomos – legalábbis ha szendernek születtél.
Éjszakai csapda
A ligetszépe (Oenothera biennis) különösen furfangos növény: virágai alkonyatkor nyílnak, éppen akkor, amikor a szenderek megkezdik éjszakai portyájukat. A sárga, illatos virágok csalogatóak, de a probléma ott kezdődik, hogy ezek a virágok bizony ragadnak. Szó szerint. A szirmok belső felülete és a portokok környéke gyakran olyan sűrű, ragacsos váladékot termel, amelybe az odatévedő rovar könnyen beleragad.
Hosszú nyelv – rövid pálya
A szenderek hosszú pödörnyelvükkel próbálják kiszívni a nektárt anélkül, hogy leszállnának – de ha a virág túl szűk, vagy a növény egyenetlen felületén rosszul manővereznek, a potrohuk, szárnyuk vagy lábuk hozzáérhet a ragacsos részekhez. És innen már nincs visszaút: a kiszabadulni próbáló rovar csak jobban belegabalyodik a csapdába. Reggelre a virág szirmai összehajlanak, és az elpusztult szender is örökre becsukódik velük.
Természetes védelem vagy baleset?
Fontos tisztázni: a ligetszépe nem húsevő növény. Nem ragadozó, mint a harmatfű vagy a kancsóka, nem csapdáz szándékosan. A rovarcsapda-effektus inkább melléktermék: a virág ragacsossága a virágport védelme és a megporzás segítése érdekében alakult ki, nem pedig azért, hogy rovarokat öljön. Csakhogy a jó szándékú biokémia itt nem számol a túlbuzgó szenderekkel, akik néha szó szerint belehalnak a virágcsokorba.
Mit tehet a kertbarát?
Ha szereted a szendereket (és ki ne szeretné ezt a kolibrire emlékeztető, fürge csodát?), akkor érdemes mérlegelni a ligetszépe jelenlétét a kertedben. Nem kell kiirtani – de jó ötlet lehet más, kevésbé csapdázó, éjjeli nektárforrásokat is telepíteni mellé. Ilyen lehet például az estike (Matthiola), a fehér virágú lonc vagy a menyecskeszem.
És ha hajnalban egy kis szenderkét látunk a ligetszépében? Ne hibáztassuk a természetet – inkább csendben meghajlunk a biológia bonyolult szabályai előtt.
A természet nem gonosz, csak néha... túl hatékony.
