Tudatosabb élet.
Fizikailag formában tart és saját terményt ad az asztalra a kert. De ez nem minden! A rendszeres kerti munka az elménkre is jó hatással van és pozitívabb életszemléletet is ad.
Sokan fedezték ezt fel maguktól is a pandémia idején. A lezárások időszakában megnőtt az otthon, akár a balkonon növényt nevelők száma, hiszen sokaknak ez jelentette az egyetlen lehetőséget, hogy élvezzék a természet közelségét.
A kertészkedés kétségtelenül:
- mérsékli a stresszt és a szorongást,
- helyreállítja a figyelemhiányt,
- csökkenti a depressziót,
- javítja a memóriát,
- növeli a boldogság és elégedettség érzését,
- fokozza a kreativitást, a termelékenységet és a figyelmet,
- csökkenti a demencia hatását,
- és erősíti az önbecsülést.
A természetben töltött idő és az ott végzett cselekvések, például a kertészkedés hatására az emberek életerősebbnek, energikusabbnak érzik magukat. Ennek pedig hatása van az általános mentális egészségünkre. Az agyunk ilyenkor sokkal nyugodtabb és relaxáltabb állapotba kerül, "kikapcsol".
Sok gyereknek az iskolai kertek jelentik az első élményt a növényekkel, például amikor látnak egy virágot vagy egy zöldséget a magból kifejlődni, gondoskodnak róla, ápolják egészen a szüretig, akkor sokat tanulnak a felelősségről. Ez az ő büszkeségük és tulajdonuk is egyben, a siker pedig valódi önbizalombomba.
A kerti munka javítja a koncentrálást és a figyelmet; azok a gyerekek, akik rendszeresen élhetnek a lehetőséggel, kevesebb konfliktusról, zaklatásról számolnak be. Megtanulnak közösen egy cél érdekében dolgozni, türelmet és kitartást gyakorolnak.
Azok a tanulók, akiknek iskolájában szabadtéri tanterem vagy tankert található, pszichológiailag is jobb állapotban vannak, szociális, fizikai, pszichológiai, szellemi, környezeti és spirituális jólétük is javul. Nem ritka az sem, hogy egy gyerek szinte azonnal jobban érzi magát, a viselkedése és a hozzáállása is javul, amint kilép a kertbe. Látni, ahogy lelassul, szünetet tart és mosolyogni kezd.
A kertészkedés másik pozitív hatása, hogy közelebb hozza az embereket egymáshoz, különösen a közösségi kertek esetében. Ezekben a kertekben könnyebb nyitni, barátkozni, a munka segít a szociális korlátokon túllépni, hiszen itt gyakran eltérő hátterű, gazdasági helyzetű, etnikumú emberek jönnek össze. A tanulmányok szerint az alacsonyabb jövedelmű, szegényebb rétegek több előnyt élveznek a kertészkedésből, mint a magasabb jövedelműek. Ennek egyik oka az, hogy a szegényebbek nehezebben jutnak élelmiszerhez, és gyakran ezek is bizonytalan eredetű, nem friss termények. Így számukra kiemelkedő jelentőségű a saját, tápanyagdús és biztonságos élelmiszer előállítása. Ugyanakkor a személyes kapcsolatok kialakítása, fenntartása és ápolása minden ember számára előnyös, demográfiai jellemzőktől függetlenül.
