Este illatozik.
Műalkotásnak hihetnénk, olyan szépségesek az ázsiai kígyódinnye (Trichosanthes cucumerina var. anguina) törékeny, fehér, hópehelyre emlékeztető virágai. Éjjel nyílnak és intenzív illattal borítják be az esti kertet.
Amilyen gyönyörű a virág, olyan különleges a termés is. Az uborka akár 1,5 méter hosszúra is megnőhet, a hosszú, karcsú zöldség szinte egy kígyóra emlékeztet. Először zöldes-fehéren csíkozott, később narancsosra, pirosra színeződik az érés során. Afrikában, Madagaszkáron és más trópusi-szubtrópusi régiókban a fiatal, éretlen termések főzve kerülnek a tányérra.
A mi kertjeinkben nem olyan egyszerű az egzotikus növény termesztése. Amennyiben viszont van üvegházunk, érdemes megpróbálkozni vele! A legjobb, ha a magokat áprilisban vetjük cserepekbe május közepétől kikerülhetnek az üvegházba, vagy a kert egyik védett helyére.
Fontos, hogy megfelelő támasztékot biztosítsunk a számukra, Akkor lehet szüretelni az uborkákat, amikor már kb. fél méter hosszúak. A fiatal gyümölcs íze állítólag a zöldbabéhoz hasonlít. Főzve, töltve, párolva, sütve ugyanúgy elkészíthető, mint a cukkini. Az érett termések belsejében levő élénkpiros magköpenyből Afrikában ketchuphoz hasonló ételízesítőt készítenek. A zsenge leveleket és hajtásokat Ázsiában wokban készítik el.
