Bársonykerep: üde rétek apró virága

Halványsárga, pillangósvirágú, apró növényke a nedves gyepekben.

Bársonyborsónak is nevezik

A bársonykerep (Tetragonolobus maritimus subsp. siliquosus) a pillangósvirágúak családjába tartozó, a gyepben elfekvő, legfeljebb egy arasznyira felemelkedő, lágyszárú, évelő növény. A “Tetragonolobus” tudományos nemzetségnév négyszögletes hüvelyűt, a “maritimus” fajnév tengerit, a “siliquosus” alfajnév hüvelyest jelent. A magyar kerep szó eredete ismeretlen, az esetleges hajó jelentés és a virágszirmok hajós elnevezései közötti összefüggés nehezen hihető. A bársonyosság a növény finom szőrzetére utalhat. A nevek botanikai jelentősége, hogy a többi hazai kerep (Lotus) faj hüvelytermése lapos vagy hengeres, csak a bársonykerepé négyszög keresztmetszetű.

Vastag a föld alatt, vékony felette

A bársonykerep télálló, földalatti része vaskos és erős, de a felszín fölött csak vékonyka, lágyan szőrös szára van, többnyire elfekszik a gyepben, csak a virágszár emelkedik ki. A levelek hármasan összetettek, míg a nyél tövére ránőtt pálhák párosak, viszonylag nagyok, lomblevélszerűek, a levélkékhez hasonló alakúak és fele méretűek. A levélkék visszás-tojásdadok, csak a főerük látszik. A színük halványzöld, a fonákuk szürkészöld, a széleik pillásak. A virágzás szinte folyamatos tavasztól őszig, a hosszú kocsányon, három fellevél védelmében nyílik az egyetlen halványsárga virág. Messzebbről nézve a halványsága különbözteti meg a rokon szarvaskerep világítóan élénksárga, ernyős virágzatától. A hegyes és szőrös csészecimpák rövidebbek a csésze gyakran ibolyásan futtatott csövénél, a tipikus pillangósvirág feléig érnek. A virág ’vitorlája’ nagy, kiterülő, a közepén sötétebb erezettel, az ’evezők’ rövidebbek, és szinte teljesen gömbbe zárják a még kisebb ’csónakot’. A kétivarú virágot erős poszméhek porozzák, csak ők jutnak be a ’csónakba’ zárt porzókhoz és termőhöz. Azonban a gyengébb rovarok oldalról berágva is rabolhatnak nektárt. A termés a fejlődése közben egyre jobban kinyúlik a csészéből, és a nemzetség nevének megfelelően egyre szögletesebb hüvely az éleken még kissé szárnyas is lesz.

Nedves legelőkön előnyben van

A bársonykerep dél- és közép-európai faj, nálunk gyakori, német földön ritkuló, és ezért ott védett növény. A nedves, tavasszal időnként elöntött rétek a legjobb termőhelyei, a legeltetett vagy kaszált gyepekben jobb esélye van a füvekkel való versenyben az alacsony termete miatt.

Bársonykerep a kaszált gyepben