Utóérő, egzotikus gyümölcs.
A kakiszilva, hurma vagy datolyaszilva (Diospyros kaki) viszonylag kisméretű, lombhullató fa. A Távol-Keleten őshonos kultúrnövény akár dézsában, nagy cserépben is nevelhető. Május közepétől kitehetjük az erkélyre vagy a teraszra.
Rendszeresen kell öntözni és tápoldatozni, így formás kis fává cseperedik. A növény robusztus és nem támaszt különösebb igényeket a közeg vagy a hely iránt. Beéri egy napos területtel. Az enyhe teleket takarás nélkül is bírja idősebb korban, −20 °C-ig télálló.
Sok fajtája steril magnélküli. A mag nélküli fajták beporzás nélkül is hoznak gyümölcsöt, ezért lehetőség szerint ilyen típusokkal érdemes kísérletezni a hobbikertekben, nyaralókban.
Nagyméretű gyümölcsei ősszel kezdenek érni. A lédús, narancsszínű bogyó utóérés nélkül fanyar, sem a madarak, sem a rovarok nem károsítják. A teljes érettség előtt nyersen élvezhetetlen, keserű, erősen csersavas és összehúzó hatású. Érett, lágy állapotban a csersav már részben vagy teljesen eltűnik, a bogyó édes, sárgabarackhoz hasonló ízűvé és zamatossá válik. Utóérő gyümölcs, szobahőmérsékleten, 2-3 napig alma mellé csomagolva beérik.
Készülhet belőle gyümölcssaláta, ivólé, lekvár, befőtt, de nyersen is fogyasztható. Gyógynövényként is ismert, pajzsmirigybetegségek, magas vérnyomás, érelmeszesedés esetén alkalmazzák. Ázsiában bort és likőrt is készítenek belőle.
Inkább dísznövényként számítsunk rá, mint sokat termő gyümölcsfaként. Gyönyörű őszi színek jellemzik, a lomb és a termés egyaránt narancsos-vörösre színeződik. Hazánkban a Bulgáriában nemesített és akklimatizált fajtákat érdemes elterjeszteni, mert a magyarországi és bulgáriai éghajlati viszonyok közel állnak egymáshoz, és az ottani termelési tapasztalatok közvetlenül használhatók hazánkban is.
