A káki kákiszilva, datolyaszilva elnevezése elég problémás, ugyanis sokan gondolatban beleoltják a szilvába, holott semmi köze a szilvához, hiszen ébenfaféle, Délkelet-Ázsiából származik.
Sokan keresnek, hogy kérnének egy datolyafát vagy 10 kg szilvát, én meg csak sóhajtozok ilyenkor, hogy miért adtak neki ilyen nevet?! Én ezért a káki nevet használom, mert a tudományos neve Diospyros kaki.
Mi fán terem a káki?
Lombhullató fa, normál gyümölcsfa méretűre nő. Viszonylag szárazságtűrő, viszont ez nem jelenti azt, hogy ne kelljen öntözni, főleg az ültetés évében kell sokat öntözni.
Májusban virágzik, októberben kell szüretelni, de erről majd később. Rengeteg virágot hoz, virágzás után sokat ledob, majd még nyáron is rendszeresen szórja a terméseit, és őszre fajta-, illetve évjáratfüggő, hogy mennyi marad rajta.
Minél idősebb a fa, annál több gyümölcsöt tart meg.
Májusban virágzik a káki
Kavarodás a sok fajta miatt
Nagyon sok fajtája van, elég nagy kavarodás is van ebből. Minden fajtának megvannak a típushibái: a Tipo sok gyümölcsöt leszór, a Sharon gyakran elreped, a japán fajták gyakran kevés termést hoznak.
Testvéremmel közösen csináltunk egy 1 hektáros ültetvényt, oda mind a 600 fát, amit ültettünk, a Rojo brillante nevű fajtát telepítettük, mert a termésbiztonsága annak a legjobb. Mindegyik fát mi oltottuk, saját szaporítás.
A becsehelyi ültetvényünk az elmúlt években, azóta bővült a tőszám
Igényei, gondozása
A nemes fajták -20 fokig bírják a téli fagyokat, vannak orosz fajták, amik hidegtűrőbbek, viszont a termésük kisebb és bizonytalanabb.
Oltással szaporítják, tőlem is oltott fákat lehet venni, ezért érdemes ültetéskor az oltásig leültetni, azaz az oltás legyen a talajszinten. Így a gyökerek is mélyebbre kerülnek, és egy extrém hideg esetén ha vissza is fagy a fa, nemesről fog kihajtani.
Mint a legtöbb gyümölcsfa, a 3-4. évtől fordul termőre
3-4. évtől fordul termőre, mint a legtöbb gyümölcsfa. Permetezni nem kell, kártevője nincs, így biogyümölcsként termeszthetjük. Metszeni az első 6-8 évben nem kell.
Utána azért kell metszeni, mert a gyümölcsöt mindig a hajtás végén hozza, és ha nem csonkoljuk le az ágakat, akkor egy idő után a túl hosszú vázág végén lesznek a gyümölcsök, ami oda vezethet, hogy az ágak lehasadnak.
Ezért kell idővel a vázágakat visszacsonkolni, de csak a 6-8. év után, és akkor sem mind, hanem mindig csak a fa harmadán, hogy termés is maradjon azért.
Felnőtt fák, amiket alá kell támogatni, vagy be lehet bújni alájuk
A gyümölcs leszüretelése
És akkor a legfontosabb része: a gyümölcs. Októbertől lehet szüretelni!!!
De ekkor még nem fogyasztható, mivel a magas csersavtartalma miatt fanyar, nagyon fanyar. Az éretlen, vagy nem eléggé érett káki fanyar. Tehát ha fanyar, akkor nem rossz a gyümölcs vagy nem rossz a fajta, hanem nem elég érett.
Sok helyen olvasom, hogy meg kell csípnie a dérnek, fagynak, sőt, rajta lehet hagyni a gyümölcsöt a fán télre! Nem! NEM!
10-15 éves termesztési tapasztalatom, hogy egy -2, -3 fokos fagy tönkreteszi a gyümölcsöt, illetve utána eltarthatatlan lesz.
-2, -3 fokos fagy után megfagy a gyümölcs és tönkremegy
A szüret különböző módjai nagy fák esetében :)
A káki tárolása, eltarthatósága
Ugyanis a gyümölcs utóérő, tehát a szüretkor nem fogyasztható, viszont emiatt hónapokig eltartható.
De ehhez az első fagyok előtt le kell szedni, be kell tenni melléképületbe, spájzba, földpincébe, hűvös, de nem száraz helyre.
Alma közelében nem szabad tárolni, mert az almából érés közben, természetes folyamat eredményeképpen felszabaduló etiléngáz megérleli, és nem tudjuk hónapokig eltárolni.
Ha viszont fogyasztani akarunk belőle, akkor jöhet az alma, ugyanis ha egy zacskóba 4-5 alma mellé bezárunk 2-3 káki gyümölcsöt, 4-6 nap alatt megérik, megpuhul, sárgás-pirosas színű és édes, zamatos lesz. Minél több a zacskóban az alma, annál több etilén szabadul fel belőle, annál előbb megérik a káki.
Nagy méretű gyümölcsöt teremnek, és nagyon finomak
És egy új információ, amit nem sokan tudnak még: almával érlelve az állaga 4-6 nap után puha lesz, mézédes, nagyon finom, de vannak, akik ezt a puhább állagot nem annyira szeretik.
Nekik van egy jó hírem: ha ugyanúgy zacskóba tesszük, de pálinkát(!) fújunk be, spriccelünk be a zacskóba a kákigyümölcsök mellé, majd a zacskót lezárjuk, akkor 3-4 nap múlva édes lesz a gyümölcs, viszont kőkemény, ropogós marad!
Én például jobban szeretem a puhább állagút, van aki a ropogóst szereti, a családon belül ki-ki kedvére érlelheti, úgy, ahogy szereti.
Gyakori kérdés, hogy melyik fajta csersavmentes, melyiket lehet szüretkor egyből fogyasztani?!
Az igazság az, hogy amelyik csersavmentes (van néhány olyan fajta, bár elég ritka és bizonytalan a dolog), annál a fajtánál nem jó a gyümölcs eltarthatósága.
Pedig az a legfantasztikusabb a kákiban, hogy októberben leszedve egész télen át lehet fogyasztani, egész télen ellát bennünket vitamindús finomsággal.
Így, hogy pálinkát permetezünk a kákival teli zacskóba és 3-4 nap múlva édes, de kemény állagú gyümölcsöt szedünk ki, nem kell foglalkozni a "keményen édes, nem édes" problémával.
Termés a múlt évi szüreten
És van még egy nagyon jó hírem: sokaknak annyit terem, hogy nem tudják megenni, eltárolni. Illetve akiknek kevesebb van, ők is megpróbálkozhatnak az aszalással, ugyanis nagyon finom aszalva.
Éretlenül, lehetőleg kemény állapotban kell meghámozni és aszalni, fantasztikusan finom lesz. Nem szabad túlzottan megaszalni, megszárítani. Vákuumfóliázva sokáig eláll.
Ha bárkinek kérdése van, vagy szeretne ilyen fát ültetni a kertjébe, udvarába, keressen nyugodtan! A szakszerű tanács ugyanolyan fontos, mint a jó szaporítóanyag.
