Ezt tehetjük, ha a rozmaring megöregedett és túlburjánzott.
Ha megfelelőek a termesztési viszonyok a kertben, a rozmaring szépen fejlődik. Ha nincs, ami határt szabjon a növekedésének, idővel a 150-170 cm-es magasságot is elérheti.
Ez a nálunk is igen népszerű örökzöld félcserje azonban nem csupán felfelé nő, de oldalirányban is szívesen terjeszkedik. A töve körül új hajtások törnek elő a földből, illetve a földig lehajló alsó ágai is könnyen kigyökeresednek. Így a növény egyre terebélyesebb lesz, és a szomszédos növények életteréből is meghódít magának nem keveset.
Ilyen esetben, amikor a rozmaringunk már szinte irányíthatatlan módon elburjánzott, a legjobb, amit tehetünk, ha hathatós beavatkozásra szánjuk rá magunkat. Nevezetesen, igen jól jöhet ilyenkor a rozmaring ífjító metszése.
Milyen erősen vághatjuk vissza a rozmaringot?
A kertészek néha vonakodnak attól, hogy a rozmaringbokrot drasztikus mértékben megmetsszék, mivel néhány hasonló, szintén fás szárú fűszernövény nem képes a megújulásra egy erős metszést követően. A kifejlett rozmaring azonban elviseli az ilyen beavatkozást, még akkor is, ha az a fás részeit érinti.
A kisebb alakító metszéseket, illetve a fiatal, leveles hajtásvégek betakarítását gyakorlatilag az év bármely szakában elvégezhetjük, a nagymértékű visszametszést azonban célszerű a tél végén, a növény aktív vegetációs időszakán kívül elvégeznünk. A metszéssel várjuk meg, amíg az idő enyhül, és már nem fenyeget kemény fagy. A tél végi metszést követően a növény tavasszal visszanő, és szebb lesz, mint valaha. De lássuk részletesebben is, hogyan tudjuk megifjítani a rozmaringbokrot!
A rozmaring megifjítása
Az első lépés a rozmaring megfiatalítása során annak eldöntése, hogy tulajdonképpen milyen magas bokrot szeretnénk. A növényt a kívánt méret mintegy felére vágjuk vissza, így tavasz végére ki fogja tölteni a neki szánt teret. A nyári hónapok során enyhe metszéssel és rendszeres betakarítással tudjuk a növény növekedését kordában tartani.
Elképzelhető, hogy a kifejlett, idősebb növény vastagabb, fás szárainak elmetszéséhez egy egyszerű metszőolló már nem lesz elég. Ha nehézséget okoz elbánni a kemény ágakkal, használjunk hosszú nyelű ágvágó ollót, amely – kialakításának köszönhetően – nagyban megkönnyíti a munkát. Az új hajtások megjelenése után a további metszést már metszőollóval is gond nélkül el tudjuk végezni.
A lenyesett ágakat ne dobjuk egyszerűen a komposzthalomra. A legerősebb, legegészségesebb hajtásokat gyökereztessük ki és neveljünk belőlük új növényt. A leveleitől megfosztott ágakat megszáríthatjuk, az egyenes daraboktól például kiváló nyársbotot készíthetünk.
