Hatalmas bokor.
Kertészeti szakemberek úgy találták, hogy a szilkesark távol tartja a liszteskét a zöldségkultúráktól. A liszteske vagy üvegházi molytetű elsősorban üvegházban, fóliasátorban károsít, de a szobanövényeket és a kert zöldségeit is megtámadhatja.
A Peruból származó egynyári növény a burgonyafélék közé tartozik. Nagy, hullámos levelei szőrösek. Virágai tölcsér alakúak, szép kékek, kellemesen illatoznak. A papírszerű burokkal körbevett termések kezdetben zöldek, majd lila foltosak, megérve barnák. A szilkesark napos, félárnyékos helyet igényel, szárazságban hálás az öntözésért.
A kártevők tömegesen repülnek a levelekre, hogy ott szívogassanak. Mint minden éjjeli növény, úgy a szilkesark is tartalmaz alkaloidokat, amely mérgező a liszteskékre.
A kísérletek szerint tehát az üvegházi molytetvek állományának ritkítására érdemes szilkesarkot vetnünk. A magokat március-áprilisban szórjuk el a zöldségágyások szélére. Legalább 2 méteres távolságot tartsunk a veteményestől, mivel a szilkesark bokros és igen nagyra, akár 1,5 méteresre is nőhet. Ha egyszer megtelepedik a kertünkben, újraveti magát, következő évben is kihajt.
Legyünk óvatosak, a szilkesark termése némileg hasonlít az ehető földicseresznyéére, de a szilkesark éretlen gyümölcse és a növény minden zöld része mérgező.
