Erdei gyöngyköles: hófehér “porcelán” gyöngyeit villantgatja

Tavasztól gyönyörű színváltó erdei virág, ősztől hófehér “porcelán” gyöngyeit villantgatja.

Többször kapott új nevet

Az erdei gyöngyköles (Aegonychon purpurocaeruleum, korábban Buglossoides purpurocaerulea, régebben Lithospermum purpuro-caeruleum) érdeslevelű, a borágófélék családjába tartozó, lágyszárú és évelő növény. A köles gabonához nincs köze, csak apró makkocskái, a fehér gyöngyök hasonló méretűek. Az “Aegonychon” tudományos nemzetségnév kecskekörmöt jelent, ami egy másik gyöngyköles faj makkocska termésének az alakja, a Lithospermum=kőmag, ami a termés keménységére, a Buglossoides=marhanyelv, a levél érdességére utal. A purpurocaeruleum fajnév a változó írásmódtól függetlenül bíbor-kéket jelent, mert az erdei gyöngyköles bíboros színben nyílik, de később a párta megkékül.

Színes virágból porcelán gyöngy lesz

Az erdei gyöngyköles tavaszi hajtásai arasznyira felállók, a csúcsukon bimbók tömegét hordozzák, virágzásra elágaznak, és magasabbra nőnek. A marhanyelv érdességű hosszúkás levelek a sűrűn szőrös száron spirálisan állnak, rücskös színükön és fonákukon feltűnő a középér. Később fakadnak az indaszerű meddő hajtások, amelyek egy síkban, két sorban levelesek, hosszúra nyúlnak, ívesen lehajlanak, talajközelben kúsznak, csúcsaikon legyökereznek. A forrt párta öt cimpájú, a nedvek kémhatásának változásával a színe bíborpirostól égszínkékig módosul. A tömegesen nyíló virágok kétivarúak, a megporzó rovarok szájszervét öt világos szőrcsík vezeti a nektárhoz. A szőrös csésze majdnem a tövéig hasadt. A kocsányos termések kezdetben csoportosak, simák, zöldek, később fényesen porcelánfehérek, kőkemények. A gömb vagy körte alakú ’gyöngyök’ télállóak, az erdő avarján és a talajon szétszóródnak, tavasszal csíráznak. A gyöngyköles nagy erdei foltjaiból ítélve a gyöktörzsről és a legyökerező hajtásokról megvalósuló vegetatív szaporodása is jelentős.

Genetikai vizsgálatok mutatják meg a nemzetségét

Az erdei gyöngyköles melegkedvelő eurázsiai faj, száraz tölgyesek és bokorerdők jellemző aljnövényzetét alkotja. Nemesített, nagyobb virágú fajtáit kertekben is ültetik. A névváltozatosság egyik oka a növény elterjedtsége: számos országban felkeltette a botanikusok érdeklődését, újabban genetikai vizsgálatokkal próbálják különböző rendszertani nemzetségekbe sorolni a gyöngyköles fajait. Engem laikusként a soknevűség ugyan megzavar, viszont az újrakeresztelő növénytudós neve a publikációkban örökké fennmarad.

Erdei gyöngyköles kék és bíbor virágai