A krumpli(Solanum tuberosum) az egyik legkedveltebb zöldségünk, és nem véletlenül: szinte minden kertben ott a helye. Ültetni könnyű, nőni szeret, és amikor eljön a szüret ideje, igazi kincsvadászat kezdődik.
Csakhogy a kertészek örök kérdése: miért van az, hogy a legnagyobb, legszebb gumók valahogy mindig bent maradnak a földben? Vajon varázslatról van szó, vagy a krumpli tudatosan bújócskázik velünk?
A krumpliszüret kalandja
A krumpliszedés nemcsak munka, hanem élmény is. A földet bontva egyszer csak előbukkan egy sárga vagy piros gumó, mintha igazi kincset találnánk. A gyerekek különösen élvezik, mert számukra olyan, mintha aranyrögöket bányásznának. Csakhogy a lelkes ásás közben gyakran előfordul, hogy a kisebb gumókat könnyen megtaláljuk, a nagyobbak viszont alattomosan elbújnak a mélyben.
Miért marad bent az óriás?
A válasz részben egyszerű biológia. A krumpli hajtásai nem mindig egyforma mélységben fejlődnek, és előfordul, hogy a nagyobb gumók mélyebbre húzódnak. Minél nagyobb a gumó, annál inkább lesüllyed, és a kertésznek mélyebbre kellene ásnia, hogy rábukkanjon. Emellett a sietség, a kapkodás is oka lehet: amikor sok ágyást kell felszedni, az ember nem szívesen áll neki 30 centinél mélyebbre turkálni.
Az eltűnt óriások legendái
Szinte minden kertésznek van története arról, hogy a következő évben bukkant elő egy gigantikus krumpli – persze már csírázva, új növényként. Egyesek viccesen úgy mesélik, hogy a krumpli egyszerűen „áttelelt a pincében, csak földdel együtt”. Mások szerint ezek a gumók titokban versenyt rendeznek: ki tud a legtovább rejtőzködni a kapa elől.
Tippek a krumplibújócska ellen
- Lazább talaj: a jó szerkezetű, morzsalékos földben könnyebb kiemelni a gumókat.
- Krumplikapa helyett villa: a kíméletes ásóvilla kevésbé vágja ketté a gumót, és mélyebbre is hatol.
- Szedés után gereblyézés: érdemes átgereblyézni a felszínt, mert sokszor az utolsó darabok ekkor kerülnek elő.
- Gyerekek bevonása: ők különösen jó „kincskeresők”, lelkesedéssel kutatják át a földet a maradék gumókért.
Humoros mellékhatások
A krumplibújócska olykor meglepő helyzeteket szül. Előfordul, hogy a kertész a következő tavasszal vetés közben botlik bele egy tavalyi „óriásba”. Vagy amikor a vacsoraasztalnál elhangzik a panasz: „Kicsi lett a krumpli az idén”, mire valaki nevetve hozzáteszi: „A nagyok még mindig a kertben vannak.”
A krumpli tanulsága
A szüret közben bent maradt gumók valójában nem bosszúságot, hanem új lehetőséget jelentenek. A kertben gyakran ezekből hajtanak ki a következő szezon „önkéntes” krumpliszárai. Így a föld alatti kincskeresés folytatódik – mert a krumpli nemcsak táplál, hanem játékosságot is csempész a kertészkedésbe. És valljuk be: nincs is szebb annál, mint amikor egyetlen mozdulattal kiemelünk a földből egy óriást, amely addig titokban lapult, mint a kert aranyrögje.
