Liszteske ellen is hatásos.
Ha természetes szerekkel kívánjuk felvenni a harcot a károsító rovarok, lárvák, hernyók ellen, akkor érdemes főzetet készítenünk gilisztaűző varádicsból. A növény júniustól szeptemberig virágzik, mérgező, éppen ezt a tulajdonságát tudjuk a biológiai növényvédelemben kihasználni. A zöldségágyásból például elűzi a liszteskét, ami leginkább a fóliasátorban, üvegházban fertőz, de a szabadban is előfordulhat, főként az egyre melegebb nyarakon. A növényeken szívogató kártevő gyengíti azt, a termés nem tud rendesen beérni. A liszteske általában a levél fonákján tanyázik és igen ellenálló, a kémiai szerekkel szemben is könnyen rezisztenssé válik.
A házi készítményhez először a szárított gilisztaűző varádicsról vágjuk le a leveleket és a virágokat (kb. 100 g anyagra lesz szükségünk). Az egészet tegyük egy edénybe és öntsük fel 1 liter vízzel, majd rakjuk fel főni egy fél órára. Ezalatt kioldónak az illóolajok és keserűanyagok, amelyek a kártevők egy részét elűzik. Miután a készítmény kihűlt, szűrjük át egy szitán, gézlapon.
A kezeléshez vízzel kell hígítani ezt a főzetet. Nem túl erős fertőzésnél 1 rész léhez 10 rész vizet ajánlott keverni, erős fertőzöttségnél 1:6 arányban alkalmazzuk a készítményt. Szórófejes flakonba töltve permetezzük a növényekre. Több hónapig eltartható a főzetünk!
A gyakoriságot a hatékonyság határozza meg: ha néhány nap elteltével is látunk kártevőket, kezeljük újra a növényt. Fontos, hogy a zöldségeket ne együk meg közvetlenül a permetezést követően. A tapasztalatok szerint a főzet eredményesen alkalmazható szívogató kártevők és hernyók ellen, így a levéltetű, liszteske, cseresznyelégy, almamoly, sőt állítólag a peronoszpóra ellen is.