A dió sok kert egyik legnagyobb kincse: ősszel kosárszámra gyűjthetjük a szép, barna héjú termést, amiből sütemény, bejgli vagy ropogtatnivaló készülhet. Ám nem mindig alakul ilyen idillien a történet. Szeptemberben, amikor megérkeznek az őszi esők, a dió könnyen penészesedés áldozatává válhat – és hirtelen a várva várt csemege helyett bosszantó, dohos szagú termésekkel kell szembenéznünk. De hogyan lesz a friss dióból penészbomba és mit tehet a kertész, hogy ezt megelőzze?
Az időjárás az első számú bűnös
A dió penészesedésének egyik leggyakoribb oka az őszi csapadékos idő. Ha a termés hosszabb ideig nedves marad, a zöld burok lassabban szárad le, és a héj alá könnyen bejutnak a penészgombák. A szeptemberi esőzések után sok kertben lehet látni a földön heverő, fekete, ragacsos burkú diókat – ezek szinte biztosan a penész martalékává válnak.
A dióburok-fúrólégy pusztítása
Az utóbbi években egy új kártevő, a dióburok-fúrólégy is megjelent Magyarországon. Lárvái a dió zöld burkában fejlődnek, megrágják a szöveteket, és ezzel utat nyitnak a gombás fertőzéseknek. Az így fertőzött termés burka feketedik, a dióhéj elszíneződik, és a dióbél gyakran már betakarításkor penészes. Ez az apró rovar rövid idő alatt hatalmas károkat tud okozni.
A földön heverő dió veszélyei
Sokan napokig a fa alatt hagyják a lehullott diót, mondván, „ráér azt később is felszedni”. Pedig ezzel megnyitják az utat a penésznek. A nedves talajon fekvő dióhéj pillanatok alatt beázik, a héjrepedéseken keresztül pedig a gombák bejutnak a bélhez. Minél tovább marad a földön, annál nagyobb a penészesedés esélye.
Mit tehetünk a penész ellen?
- Szedjük gyakran: a lehullott diót érdemes naponta összegyűjteni, különösen esős időszakban.
- Szárítsuk alaposan: a frissen szedett diót szellős, száraz helyen kell kiterítve szárítani. A vastag rétegben összerakott dió befülled, és könnyen bepenészedik.
- Tároljuk megfelelően: a dió hosszú távon hűvös, száraz helyen tartható el a legjobban. A műanyag zsákokban vagy zárt dobozban tárolt termés gyorsan dohos szagot kap.
- Figyeljünk a dióburok-fúrólégyre: a fertőzött terméseket szedjük össze és semmisítsük meg, így csökkenthetjük a következő évi fertőzést.
Amikor a dió „megromlik”
A penészes dió nemcsak gusztustalan és élvezhetetlen, hanem egészségtelen is. A dióbélben megtelepedő penészgombák méreganyagokat (mikotoxinokat) termelhetnek, amelyek fogyasztása káros az egészségre. Ezért soha ne használjunk fel penészes diót süteményhez vagy más ételhez, még akkor sem, ha csak egy részét érinti a fertőzés.
Amikor a dió humorizál velünk
A dió tehát néha igazi drámakirály: ha túl sok az eső, megsértődik és penészesedik, ha nem szedjük fel időben, megbüntet minket, és ha rosszul tároljuk, dohos bosszúval áll elő. De ha odafigyelünk az apró jelekre, és gondosan bánunk vele, akkor nem penészbombát, hanem ízletes, egészséges diót kapunk jutalmul.
A szeptemberi esők tehát nem kell, hogy rémálommá tegyék a diószüretet. Egy kis odafigyeléssel és gyors reakcióval bőséges, minőségi termést élvezhetünk – olyat, amelyből büszkén készíthetjük el a karácsonyi süteményeket is.
Korábban írtunk róla:
- Ne égesd el a fekete diót! Egy kertészkedő bevált módszere a nyugati dióburok-fúrólégy kártétele ellen
- Nyakunkon a diószüret: így ismerjük fel az ideális időpontot
- Ősszel hozzuk a metszőollót: kisokos a diófa metszéséről
