Kár lenne túl korán betakarítani, de ha túl sokáig várok, akkor tönkremehet.
A házikerti veteményes legkedveltebb növényei a különféle hagymák. Nagyon sokféle hagyma van, a kertészkedők pedig előszeretettel termesztenek többfélét, kísérleteznek újdonságokkal.
A 9 leggyakoribb kerti hagyma
1. Vöröshagyma
A vöröshagyma a leggyakrabban termesztett hagymaféle. Jól bírja a hideget, így már kora tavasszal el lehet vetni. A hagymafejet használjuk fel. Július-augusztusban szokták betakarítani. Akkor érdemes betakarítani, amikor a szárai lehajlanak és megsárgulnak.
Egy lapát vagy hagymaásó eszköz segítségével óvatosan emeljük ki a hagymát a földből. Fontos, hogy ne sérüljön meg a hagyma, mert akkor nem tárolható, rögtön fel kell használni. A hagymát hagyjuk megszáradni a napon néhány napig (ha az időjárás engedi), hogy a földből származó nedvesség eltávozzon. A száraz, megsárgult szárakat ezután levághatjuk.
A hagymát sötét, száraz, jól szellőző helyen kell tárolni, például jól szellőző zsákokban.
2. Fehérhagyma
A fehérhagyma íze kevésbé intenzív, mint a vöröshagymáé, és kissé édesebb is a vörös rokonánál. Salátákhoz és más friss ételekhez kiválóan alkalmas, gyakran találkozunk vele például a hamburgerben. A fehérhagyma gyakran használatos mexikói és más latin-amerikai ételekben, ahol az enyhébb íze előnyös lehet.
A hagymafejet használjuk fel. Július-augusztusban szokták betakarítani. A hajlott, megsárgult szárak jeleznek a betakarítás idejéről. A fehérhagyma kevésbé tartós, mint a vöröshagyma, ezért gyorsabban kell felhasználni. A betakarítástól számított néhány hónapon belül fel kell használni.
3. Lilahagyma
A lilahagyma különösen jól bírja a hideget, így még a tél beállta előtt is el lehet vetni. A lilahagyma általában édesebb és enyhébb ízű, mint az erősebb és markánsabb ízű vöröshagyma. A lilahagyma a héjától a belsejéig lila vagy bordó színű. Ez a szín az antocián nevű antioxidánsnak köszönhető, amely különösen egészséges
Ugyanúgy a hagymafejet használjuk fel. A betakarítás ideje augusztus-szeptember. A szárai elhervadnak és megsárgulnak, amikor érett a hagyma. A lilahagyma tárolása hasonló a fehér- és vöröshagymához: sötét, hűvös, jól szellőző helyen tároljuk, hogy a nedvesség ne okozzon penészesedést vagy korai csírázást.
4. Fokhagyma
A fokhagyma rendkívül egészséges, és számos étel ízesítésére használják. Ősszel, október környékén érdemes elültetni, és a következő nyáron, július környékén betakarítani. A hagymafejet és a zöld szárakat is felhasználják. Ősszel ültetik, a következő nyáron, július környékén betakarítandó. Akkor érett, amikor a levelek nagy része megsárgul és elhervad. A betakarított fokhagymafejet szét lehet bontani gerezdekre, amelyeket aztán főzéshez vagy újabb ültetéshez használhatunk fel.
5. Mogyoróhagyma
A mogyoróhagyma (másik nevén salotta) kisebb, mint a vöröshagyma, de nagyon ízletes, mintha gyenge fokhagyma is keveredne a finom hagymaízhez. Friss salátákhoz és ízesítéshez is használják. Gyakori összetevője a szószoknak és mártásoknak, mert különleges íze nagyon kedvezően alakul a főzéskor.
A kisebb méretű hagymafejet használjuk fel. A betakarítás időpontja július-augusztus. A hajlott, megsárgult szárak jeleznek a betakarítás idejéről. A hagymákat hagyjuk megszáradni a napon néhány napig, hogy a föld és a nedvesség eltávozzon. Ezután a száraz, megbarnult szárakat levághatjuk. A salottahagyma kisebb és finomabb szerkezetű, mint a hagyományos hagymák, így kicsit óvatosabban kell bánni vele betakarítás és tárolás során, hogy ne sérüljön meg.
6. Póréhagyma
A póréhagyma hosszú, zöld szárú, és kiválóan alkalmas levesekhez, pörköltekhez és más ételhez. A hosszú, zöld szárát és a fehér gyökérrészét is felhasználják. Ősszel és kora tavasszal is betakarítható. A póréhagyma a mérsékelt éghajlatú területeken jól tűri a hideget, így a téli hónapokban is betakarítható. Akkor érett, amikor a szára eléri a kívánt vastagságot és hosszúságot. Ha korábban szedjük fel, akkor zsenge, de még kicsi, ha pedig túl későn, akkor szálas és frissen már nem fogyasztható.
A póréhagymát a legjobban hűvös, nedves helyen lehet tárolni. A hűtőszekrény zöldségtartójában általában jól eltartható néhány hétig. Csomagoljuk be nedves konyharuhába vagy papírtörlőbe, majd tegyük zárt műanyag zacskóba, hogy megőrizze a nedvességét.
7. Snidling
A snidling, a metélőhagyma és az újhagyma mind a hagymafélék családjába tartoznak, de különböző fajokat képviselnek, és néhány fontos különbséget mutatnak az ízükben, a növekedési szokásaikban, valamint a felhasználásukban.
A snidling gyakran kerül salátákba, szendvicsekbe vagy krémekbe. A levelei finomak és gyengéden hagyma ízűek. Hosszú, lapos levelei vannak, és az íze fokhagymához hasonló. Az ázsiai konyha gyakori eleme, ahol az ételek ízesítésére és díszítésére használják. A zöld szárát használjuk fel. Folyamatosan szedhető a növekedési időszakban: ha rövidebbre vágjuk, új hajtásokat hoz. A virágzás előtt érdemes betakarítani, mert utána az íze kesernyés lesz.
8. Metélőhagyma
A metélőhagyma kis helyen is jól növekszik, így balkonládákban vagy kisebb kertekben is helyet kaphat. Gyakran ezt is snidlingnek nevezik, mert zsengén nyírható és fogyasztható. A zöld szárát használjuk fel. Hosszú, vékony, kerek keresztmetszetű szárral rendelkezik. Az íze enyhe, hagymás. Friss leveleit használják fel, általában salátákban, szendvicsekben, krémekben, vagy akár díszítésként is. Folyamatosan szedhető a növekedési időszakban. A virágzás előtt érdemes betakarítani, mert utána az íze kesernyés lesz.
9. Újhagyma
Az újhagyma (más néven római hagyma) a vöröshagyma fiatal állapotában betakarított változata. Finom, friss ízével salátákhoz és egyéb nyers ételekhez használják. A hagymája még éretlen, de attól még frissen fogyasztható. Nagyobb és vastagabb szárral rendelkezik, mint a metélőhagyma és a snidling, és általában az egész növényt (zöld szárat és fehér gyökérrészt is), valamint a hagymafejet használják fel. Akkor szokták betakarítani, amikor a szár vastagsága eléri a kívánt méretet, ami általában tavasztól nyár elejéig van. Az íze hagymára emlékeztet, de enyhébb. Nyersen és főzve is felhasználják, gyakran salátákban, levesekben és serpenyős ételekben.
