Horgas szőrű varázslófű

Néha térdmagasságig borítja a talajt a nedves erdőkben az apró virágú ligetszépe-féle.

Az erdei varázslófű (Circaea lutetiana) a ligetszépefélék családjába tartozó, lágyszárú, évelő növény. Eurázsiában és Észak-Afrikában honos, árnyékos, nedves, magas tápanyagtartalmú erdőkben él. Néha nagy foltokban, térdmagasságig borítja a talajt.

Sarjakkal szaporodik

Jellemzően vegetatív úton is, a felszín alatt közvetlenül futó gyöktörzsével szaporodik. A sarjnövények már télen leválnak az anyanövényről, így néha megtévesztő, mintha egynyári lenne. A tudományos név Kirké, a görög mitológia istennőjének emlékét őrzi, aki nagy varázsló volt, közismert tette, hogy Odüsszeusz kísérőit disznókká változtatta, majd egy éven át a szigetén marasztalta.

Felkapaszkodik varázslónak

A varázslófű csak enyhén mérgező, horgas szőrű termései hosszan kapaszkodnak az ember ruhájába és az állatok szőrébe, de ennél nagyobb varázserőről nem tudok a növénnyel kapcsolatban. A fajnév “Lutetia” (Lutécia) a mai Párizst megalapozó ókori település, híres varázslók városa. A magyar név feltehetőleg csak a latin fordítása, az erdei a termőhelyre utal. A sokkal ritkább és védett havasi varázslófű is erdőben él, de hazánkban magasabb hegyeken és még nedvesebb környezetben.

Horgas szőrök

Az erdei varázslófű felmagasodó szára végig sűrűn szőrös, a levelei keresztben átellenesen állnak, hosszan kihegyesedő tojásdadok, nem vagy alig szőrösek. Az arasznyira felnyúló virágzat gyakran elágazó. A magház már bimbós állapotban is horgas szőrű, és a horgok virágzás közben és terméséréskor még megerősödnek. A csészék zárt állapotban még többnyire pirosak, virágzáskor visszahajlanak. A két szirom mélyen hasított, a két porzó és a kétkaréjú bibe kiemelkednek a virágból. A termések erősen kapaszkodnak a terjesztőikre, de azért Kirké marasztalásához alig hasonlíthatók. Az erdei varázslófű termései két magot tartalmaznak, a havasiak csak egyet, a hibridek többnyire terméketlenek.

Erdei varázslófű elágazó virágzata