A méhek a napsütéses őszi napokon még mindig a virágok körül döngicsélnek. Segítsünk nekik, hogy a nyár elmúltával menedékre találjanak a kertünkben!
Ősszel az idős poszméhcsaládok elpusztulnak, az új párra lelt királynők pedig búvóhelyet keresnek, hogy hibernálódva átvészeljék a telet. Választásuk eshet egy földbe fúrt járatra, egy komposzthalomra vagy éppen egy aprócska zugra egy hatalmas kupac száraz avar mélyén.
A késői fajták, mint például a mezei poszméh, még ilyenkor is aktívak: a meleg, napos őszi időjárás előcsalogatja őket.
Lássuk, mi mindent tehetünk azért, hogy a méhek ebben az időszakban is elegendő élelemhez és megfelelő menedékhez jussanak!
1. Építsünk rönkhalmot
Farönkökből, tuskókból rakjunk egy szép, takaros halmot, ahová a mézelő méhek betérhetnek, ha esik az eső. A rönkhalom a magányosan élő méhek és a poszméhek számára elsőrangú fészkelőhelyként is szolgálhat. A rönkök közötti nagyobb réseket gallyakkal, mohával, száraz falevelekkel töltsük ki.
2. Hagyjunk meg néhány fészkelőhelyet
Pár foltban ne nyírjuk le a füvet, hanem hagyjuk jó magasra megnőni. A poszméhek szívesen fészkelik be magukat fűcsomókba a hosszú fűszálak közé, de a különböző kisebb állatok által a földbe fúrt járatokat, illetve a madárodúkat is kedvelik.
3. Ültessünk nektárban gazdag növényeket
Ültessünk több, későn virágzó, nektárban gazdag növényt, például füzéres poloskavészt, évelő őszirózsát, őszi kikericset, szimpla virágú dáliát, kínai szellőrózsát, zsályát, varjúhájat, ernyős verbénát.
