Tűri a hideget, meleget.
A nálunk szinte ismeretlen, sárgaszarvnak, sárgakürtnek vagy kínai gesztenyének (Xanthoceras sorbifolium) is nevezett cserje, kis fácska meglehetősen kevés törődéssel is beéri. A legtöbb egzotikummal ellentétben nem támaszt speciális igényeket sem. Természetes élőhelye Kína északnyugati része, ahol szélsőséges körülményeket is el kell viselnie: akár 40 °C-os forró nyarat, vagy fagyos, jeges -40 °C-os telet. A növény jól tolerálja az aszályos időszakokat is.
Csak meglehetősen későn, kb. 1830 körül gyűjtöttek magot a növényről Kínában, és 38 évvel később érkezett meg Párizsba, ahol ültetni és termeszteni kezdték. Kínában igen kedvelt fa, gyakran telepítik városi területekre, főként Pekingben, nálunk viszont szinte ismeretlen, és csak néha érhető el faiskolákban, kertészetekben.
Pedig nagyon szép a májusi virágzása, a virágok szinte még a leveleket is eltakarják. A 2-3 cm átmérőjű virágok 5 fehér sziromlevéllel rendelkeznek, közepük sárga, 10-20 cm hosszú füzérekbe rendeződnek. Díszértéke és könnyen nevelhetősége miatt népszerűvé válhatna akár utcai faként, akár a kertekben. Érdekesség, hogy a levele, virága és magja is ehető.
Bevezető kép: William Herron
