Kányazsombor mindenkinek, aki medvehagymát keres

Ez a fokhagymaszagú, ehető növény tehermentesítheti a gyűjtők által túlterhelt medvehagymás erdőket, és mindenkinek jut belőle egy kis erdőkóstoló.

A hagymaszagú kányazsombor (Alliaria petiolata) Európa legrégibb fűszernövénye. Hatezer éves étkezési nyomait találták a mai Németország és Dánia területén cserépedényeken, valamint írásos emlékeket arról, hogy a középkorban termesztett kerti növény volt. Fokhagymaszaga és mustáros csípőssége nem olyan intenzív, mint a medvehagymáé, viszont sokkal gyakoribb növény, szinte az egész világon elterjedt, mindenkinek jutna belőle. Frissen és nyersen az igazi, salátákba, szendvicsekbe való. Akinek túl csípős lenne, az aprítsa, az ereje ilyenkor elillan, pesztónak, vaj és túró fűszerezésére kitűnő. Főzve nem sok marad az illatából, de “spenótnak” és egyéb főzeléknek így is ízletes és egészséges.

Szabad a gazda: miért kánya és miért zsombor?

A hagymaszagú kányazsombor az “Alliaria” tudományos nemzetségnevét a hagymáról kapta, a “petiolata” (levél)nyeleset jelent, ami stimmel. A magyar névvel gondban vagyok; a zsombor a szláv nyelvekben bölényt jelent, és mostanában nálunk divatos férfinév is, de sem ezeket, sem a kányát nem tudom összehozni a növény tulajdonságaival. A hagymaszag nem terjeng a növény körül, a friss hajtásokhoz, levelekhez, virágzathoz közel kell hajolni, hogy érezhessük, a legbiztosabb, ha szétdörzsöljük ezeket az ujjainkkal. Az idősebb részek rostosak és keserűek.

Kétéves fejlődésű káposztaféle

A hagymaszagú kányazsombor alapesetben kétéves növény, az első évben csak talajközeli, hosszú nyelű, kerek levelei vannak. Enyhébb tél után tavasszal ebből nő ki az akár másfél méteres virágszár, amely a tövénél szőrös és szögletes. Alul még előfordulnak kerekded szárlevelek, fölfelé már egyre inkább háromszög alakúak, fokozatosan kisebbedők. A csúcson fejlődik a virágzat, tipikus keresztesvirágokkal, két-két szemben álló szirommal, ahogy a káposztafélék családjában szokásos. A szirmok hófehérek, közöttük hat porzó látszik. A termések rövid nyélen hosszú, gyufa vékonyságú becők, a sorba rendezett magvakkal.

Erdőszélen és tisztásokon kell keresni

A kányazsombor hazánkban az erdőszélek, tisztások félárnyékában nő nagyra, kissé nedvesebb helyeken a tűző napon is megél, de ilyen helyeken persze kisebb termetű. Az Újvilágba tudatosan vitték magukkal a telepesek, mára sok helyen invazív gyomnövény lett, amelynek a korlátozását fontolgatják.

Hagymaszagú kányazsombor virágai