Karosi lila, zöld aszalódó, sárga óriás – fügefajtákból nincs hiány!

Karosi lila, zöld aszalódó, sárga óriás – fügefajtákból nincs hiány!

Igen komoly hazai fügetermesztési tapasztalattal a háta mögött Harcz Endre megosztja velünk, melyik fajtát miért érdemes ültetnünk!

A fügéről nagyon sok cikk található az interneten, jellemzően vagy csak általános dolgokról szólnak ezek a cikkek, vagy nagyon sok hibás, tévesen értelmezett dolgot írnak le. Mivel 20-25 év magyarországi fügetermesztési tapasztalat áll a rendelkezésemre, így gyakorlati tanácsokkal tudom szolgálni azokat, akik otthon, házikerti szinten szeretnének sikeresen fügét termeszteni.

Télen ne fagyjon el

A legfontosabb dolog, hogy télen ne fagyjon el, viszont ezt a témát most csak részlegesen érintem a cikkben, most a gyümölcs éréséről és a fajtákról lesz szó. A téli elfagyásról és a szakszerű fagyvédelemről majd az ősz végén készítek videókat, ezeket az oldalam kedvelői és követői láthatják majd.

Több cikkben olvastam, hogy azt tanácsolják, hogy a kiültetett fügét első évben hagyjuk nőni, majd a második év tavaszán vágjuk vissza a földig!

Ez a lehető legrosszabb tanács, ugyanis ebben az esetben a 2 éves, befásodott növény helyett kapunk egy 0 évest, ami kénytelen tőről újrahajtani, ezáltal kevésbé lesz érett, befásodott a törzs, azaz könnyebben elfagy. Ráadásul egy 2 éves füge már terem, a 0 éves még nem. Továbbá ha megvan az eredeti törzs, akkor a következő években induló tősarjak a föléjük magasodó lombozat miatt kénytelenek oldalirányban kinőni, így terebélyesedik a bokor, ami könnyebbé teszi majd a szüretelést. Azaz könnyebben kezelhető lesz a növény.

Ha nem fagy el, kétszer érik egy évben

A füge érésével kapcsolatban azért fontos az elfagyás elkerülése, mert ha nem fagy el, akkor kétszer érik egy évben: az első termés a megelőző év hajtásain jön tavasszal és érik júliusban, a másodtermés pedig az aktuális év éves hajtásain jön ki nyár elején és érik nyár végétől.

Amennyiben télen elfagy, vagy visszafagy a növény, az első termés kiesik, mivel az első termést hozó múltévi növekmények megsemmisülnek. Ekkor a füge kénytelen újraépíteni a lombozatát, ez általában jól belenyúlik a nyárba, ezért a másodtermések sem érnek már be, mivel későn jönnek elő.

A füge más esetben sem érik be kétszer:

- pontosabban egyszer sem, ugyanis vannak olyan fajták, amelyeknek a beéréshez beporzás kell, amit a fügedarázs végez el. A fügedarázs Magyarországon nem honos (csak egy-két helyen él elszigetelten az országban, ahova behurcolták), így ezek a fajták beporzás híján nálunk nem fognak teremni. A gyümölcs kifejlődik a növényen, de nem érik be, szárazon lepotyog a növényről. Ha ez évről évre előfordul, akkor biztosak lehetünk benne, hogy ilyen fügénk van. Ezek a fajtákat vagy a tengerparti nyaralások alkalmával hozzák be, illetve sajnálatos módon egyes kertészetekben is forgalmaznak ilyen fajtákat, rendszerint külföldi forrásokból származóként. Akinek ilyen fügéje van, az csak dísznek jó, teremni nem fog, helyette olyan fajtát kell beszerezni, amihez nem kell fügedarázs beporzása.

- vannak csak egyszer termő fügék, amelyeknek vagy csak első, vagy csak másodtermésük van akkor is, ha nem fagynak el.

Ez a két változat nem szerencsés, mert az egyik egyáltalán nem terem, a másik pedig csak egyszer terem. Az én fajtáim, amikből én szaporítok, mind olyanok, amelyek kétszer érnek. 20-25 év fügekutatási időszak áll a hátam mögött, igyekeztem olyan fajtákat kiválasztani, amelyek a mi éghajlati viszonyaink mellett a lehető legjobban teremnek.

Nagyon fontos a füge esetében, hogy:

- a füge óriási növekedési erélyű növény, sok tápanyag és nedvesség mellett óriásira tud nőni, ami gyakran a gyümölcsérlelés kárára történik. Ezért ha sokat öntözzük és műtrágyázzuk, tápozzuk a fügét, akkor inkább nő, mint terem, később érik a gyümölcs, mivel a növény a növekedéssel van elfoglalva. Ráadásul a hatalmas növekedés miatt órásira növő bokorról nehezebben szedjük le a gyümölcsöt, valamint a nagy növekedés mellett a vesszők kevésbé érnek, fásodnak be, így a növény fagyérzékenyebb lesz.

- a füge hajlamos az úgynevezett "álérésre", ami azt jelenti, hogy az érési szezon elején néhány gyümölcs elkezd színesedni úgy, hogy kettévéve őket még belül szárazak. Ekkor sokan megijednek, hogy azért szárazak, mert vízhiányban szenved a növény, és elkezdik öntözni, vagy műtrágyát adnak neki, mert a tápanyaghiányra fogják az "álérést". Ezzel a lehető legrosszabbat teszik a fügével, mert a víz és a tápanyag hatására később érik, fokozott növekedésbe kezd a növény, akár a gyümölcsét is ledobálhatja, tehát nem előnyös következménye van ezeknek a beavatkozásoknak, sokkal inkább hátrányos.

- többször olvasom azt a tanácsot, hogy ha nem érik még a füge, öntözni kell, az gyorsítja az érést! Pedig nem, pont ellentétesen: lassítja az öntözés az érést! Felnőtt, többéves fügét nem kell öntözni, mivel a füge óriási gyökérzetet fejleszt, messzire elnyúlnak a gyökerei, ezért össze tudják szedni a nekik szükséges vizet a talajból. Csak nagyon száraz időszakban, csak súlyos aszály esetén indokolt a felnőtt füge öntözése. Egy-két éves füge esetében más a helyzet, az első egy-két évben öntözni lehet, hogy el tudjon indulni, de akkor is csak abban az esetben, ha nem nő, ha gyengén fejlődik.

- a füge metszése mindig felmerülő kérdés! Ha egy mód van rá, nem szabad metszeni, mert a metszés hatására még inkább nőni fog, ugyanis a füge drasztikusan reagál a lombvesztésre. Ha levágunk egy fél méteres ágat, kétszer-háromszor akkorát növeszt a helyére. Minél inkább vágjuk, annál inkább nő! Ezzel szemben ha nem vágjuk sosem, nem öntözzük és nem műtrágyázzuk, a nagy növekedési erély az évek múlásával lassul, egyre kisebbeket fog hajtani. Amint visszavágjuk, elszabadul a pokol, hatalmas növekedésnek indul, később érik, kevesebbet terem és fagyérzékenyebb lesz! Ezért jobb nem metszeni!

- az ültetési helyet is úgy kell megválasztani, hogy egyrészt elférjen akkor is, ha nagyra nő, másrészt az udvar, kert azon a pontját kell kiválasztani, ahol a legkevésbé fagy el! Ezért mindig azt javaslom, hogy a lakóház falához közel, akár fél méterre is lehet ültetni, így a ház által tárolt hő sokat segít abban, hogy télen ne fagyjon el! Attól nem kell tartani, hogy megemeli a házat, a ház alapját vagy a járdát, mivel nem olyan típusú gyökérzetet van.

Sokan szeretnének fát nevelni a fügéjükből, ilyenkor azt tanácsolom, jobb a 4-6 törzsű bokor. Gyakran fagy el a több törzsből 1-2 törzs, míg a többi épen marad, ezért az egy törzses fa kialakítása nem célszerű. A nagyon sűrű bokor sem, ezért 4-6 törzset kell meghagyni, a többit tőből ki kell vágni, az évközben feltörő új tősarjakat is ki kell törni..

A nevelési tanácsokon túl kulcsfontosságú a füge esetében a fajta!

Sajnos a már említett nem termő fajtákon kívül nagyon sok rossz fajta van forgalomban Magyarországon! Vannak későn érő, nagyon fagyérzékeny, eső hatására szétnyíló fajták, és a kertészetek sem tudják sok esetben a fajták jellemzőit.

Én 20-25 éves kutatómunka eredményeképpen kiválogattam néhány fajtát, amik a legjobbnak bizonyulnak, én csak ezekből szaporítok.

Jégfüge!

A leghidegtűrőbb fajta, amit találtunk. Sokan kérdezik, miért kell takarni a jégfügét, ha "fagytűrő". Fagytűrő növény nincs, minden egyes növényfajra vonatkozóan van egy kritikus hőmérsékleti határ, amely alatti értéken téli nyugalmi állapotban elfagy. Míg a kritikus határ például a hagyományos gyümölcsfajainknál -25 foknál hidegebb hőmérséklet, addig a fügénél -14,-15 fok. A leghidegtűrőbb füge nem azt jelenti, hogy "fagytűrő", hanem hogy az összes fajta közül a leghidegtűrőbb. A jégfüge a többi fajtához képest csak 1-2 fokkal bír többet, viszont gyakran ez az 1-2 fok döntő lehet az életben maradását illetően. Ezen hidegtűrése miatt is neveztük el jégfügének! A jégfüge nagyon korán beérleli a másodtermését, gyakran már szeptemberben leérik (miközben más fajták akkor kezdenek csak érni), az éves hajtások fásodása is korán végbemegy, ezért a jobban befásodott jégfüge emiatt jobban bírja a hideget. Első termése nagyon szép, klasszikus formájú, kissé csepp alakú, gömbölyded, lilás-barnás színű, nem annyira leveses, inkább kissé szárazabb, krémesebb a gyümölcse, nagyon finom. Másodtermése kisebb, lapos, lila színű. Első években kevesebbet terem, később kezd sokat teremni, fagytűrése a legjobb fajták közé emeli.

fugefajtak jegfuge 01

fugefajtak jegfuge 03

fugefajtak jegfuge 02

Karosi lila!

Ezt a fajtát Zalakaroson találtuk, gyönyörű, sötétlila gyümölcse van, első és másodtermése is bőséges. Indaszerű ágai vannak, emiatt szétterülő, könnyen kezelhető bokrot lehet belőle kialakítani. Hidegtűrés szempontjából a jobbak közé tartozik.

fugefajtak karosi lila 01

fugefajtak karosi lila 02

Zöld aszalódó!

Ennek a fajtának a gyümölcse éretten zöld színű, viszont annyira vékony héja van, hogy száraz időjárás esetén akár a fán lógva is megaszalódik. Ha térkő vagy beton fölé ültetjük, éretten lepotyogva a betonon is megaszalódik. A legjobban aszalódó fajta, és fantasztikusan finom!

Akinek nincs aszalója, a következő dolgot kipróbálhatja: egy papírrekeszbe vagy ládába betenni a leszedett fügéket, a fügével teli rekeszt pedig el kell helyezni az autó szélvédője mögé úgy, hogy süsse a nap. Egy-két nap alatt megaszalódik a hő és a fény hatására, sokkal finomabb lesz, mint az aszalógéppel aszalt füge. Hátránya, hogy az autóban fantasztikus aszalt füge illat lesz, de ez a kellemes probléma. :)

Egyes szakirodalmakban azt olvashatjuk, hogy a hazai fügefajták nem aszalhatóak! Ez az egyik legnagyobb tévhit, mivel minden gyümölcs aszalható, pont a füge miért ne lehetne aszalható? A nagyobb termésű fajták nyilván csak darabokra szelve, de a hazai fajták is aszalhatóak.

fugefajtak zold aszalodo 03

fugefajtak zold aszalodo 01

fugefajtak zold aszalodo 02

Sárga óriás!

A legnagyobb termésű fajta, húsos, leves, nagyon finom, gyönyörű sárgás gyümölcsei nagy mennyiséget adnak, ezért lekvárnak és pálinkának is nagyon jól felhasználható. Szétterülő a habitusa, ezért ezt is könnyű kezelni, szüretelni.

fugefajtak sarga orias 01

Egerszegi sárga!

Hidegtűrése vetekszik a jégfüge hidegtűrésével. Kicsit későbbi érésű fajta, viszont hidegtűrése nagyon jó, rendkívül bőtermő, nagyon finom fajta, ezért a legjobb fajták közé soroltam.

fugefajtak egerszegi sarga 01

fugefajtak egerszegi sarga 02

fugefajtak egerszegi sarga 03

Ez az 5 fajtát szaporítom általában, néhány egy-egy másik fajta évről-évre még hozzácsapódhat, de ezek a fajták vizsgáztak a legjobban az elmúlt 20-25 évben.

A tökéletes füge nem létezik, de igyekeztem a legjobbakat kiválogatni a több száz fajtából.

Aki követi és kedveli az oldalamat, további fügével kapcsolatos és az őszi fügetakarási információkról sem marad le, ugyanis nagyon sokan rosszul, szakszerűtlenül takarják fagyérzékeny növényeiket, pedig a helyes módon takart füge a leghidegebb teleken is sértetlen tud maradni.

Korábban írtunk róla:

Ha tetszett a cikk, kövesd a Hobbikertet a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?