Október-novemberben szüretelhető.
Ahogyan a neve is utal rá, a kínai kel (Brassica rapa var. pekinensis) az ázsiai országból származik. Ott már az 5. századtól kezdve termesztik, Európában azonban csak a 20. század elején jelent meg. Az utóbbi évtizedekben Ausztriában, Svájcban és az USA-ban vált népszerűvé.
Friss ízű, salátára emlékeztet
A kelkáposztával, fejes káposztával vagy lilakáposztával ellentétben a kínai kel friss ízű, inkább salátára emlékeztet. Nyersen is fogyasztható, például joghurtos öntettel, és fehérjéjének könnyebb emészthetősége miatt az érzékenyebb gyomrúaknak is ajánlott. Almával, paradicsommal, paprikával párolható, vagy wokban elkészíthető. Lehetőleg röviden, 5-7 percig főzzük, hogy az értékes anyagok megmaradjanak (B-vitamin, C-vitamin, kálium, folsav, ásványi sók, karotin, az enyhén antibakteriális hatású mustárolaj glikozid és a idegeket védő pantoténsav).
Kertben könnyen nevelhető
Nem kell, hogy a kínai kelt üzletben vegyük, ugyanis magunk is belefoghatunk a termesztésébe. A kertben könnyen nevelhető őszi kultúra, széltől védett, napos-félárnyékos helyre ültessük. A magokat június közepén-végén vessük egy cserépbe, vagy közvetlenül az ágyásba 3 cm mélyen (30 cm-es tőtávra). Mivel a növény sok tápanyagot fogyaszt, előtte komposzttal gazdagítsuk a talajt és öntözzünk rendszeresen. 10-20 nap alatt csíráznak a magok. Nevelhetjük palántáról is.
Komposzt, csalánlé, hideg ellen takarás
Érdemes rendszeresen tápozni komposzttal vagy csalánlével, hogy rövid idő alatt nagy leveleket hozzon. Október-novemberben jön el a szüret ideje. A hidegre érzékeny kínai kel kb. -4 °C-ig viseli el a lehűlést, ajánlott gyapjúfóliával vagy ágakkal takarni. Nyáron a nagy meleget is elviseli. Mivel rövidnappalos növény, a hosszú nappalok hatására általában fejképződés nélkül magszárba szökik, ami ellen árnyékolásukkal védekezhetünk.
Érdekesség, hogy a virágját a beporzók szeretik, jó mézelőnövény is.
