Kisvirágú hunyor: zöldes virágai néha a hó alól bújnak ki

Már az ország keleti részében is megcsodálható ez a furcsa kis virág, amelynek csészeleveléből virág, szirmából pedig mézfejtő zsák fejlődik.

Kicsi a virága, nem is színes, illata sincs, mi olyan érdekes benne? Számomra az, hogy átkelt a Dunán.

A kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum) a boglárkafélék családjába tartozó, Kelet-Európában honos, arasznyi magasságú, lágyszárú, évelő növény. A “Helleborus” tudományos nemzetségnév a legtetszetősebb szófejtés szerint az ógörög halálos ételt jelenti, de a nyelvtudósok ezt a megoldást nem támogatják. A többi, még kevésbé valószerű megfejtést nem sorolom fel, így maradjunk a bizonytalan eredetnél. A magyar hunyor szó is elhunyást, halált jelent talán, bár ennek a mérgező növénynek nincs olyan része, ami az embert táplálkozásra serkentené. Lehet, hogy inkább a legelő háziállatok miatt kellett veszélyre figyelmeztető nevet adni. A “dumetorum” fajnév bozótot jelent, ami stimmel az élőhelyre. A kisvirágúság csak a többi hunyorhoz hasonlítva állja meg a helyét, a 2-4 cm átmérő egy vadvirágnál legalább átlagos méret.

Csészelevélből virág, sziromból mézfejtő zsák lett

A kisvirágú hunyornak csak a föld alatti gyöktörzse telel át, a lombhullató téli erdőben és a bozótban semmi nem jelzi a jelenlétét. Enyhe teleken februárban bújnak elő a fellevelek gömbös védelmét élvező bimbók. A virágnyílás nem feltűnő, mert a virágok továbbra is a fellevelek alatt maradnak, bókolnak, zöldek. Ami a virágnak tűnik, az öt szétterülő csészelevél, a szirmok nektáriumokká, mézfejtő zsákokká alakultak, a rengeteg porzó között van az öt bibe. A virágzás végén fakadnak a tőlevelek, amelyek tenyeresen ölbefogottan szeldeltek, és még sokáig, tenyérnyinél is nagyobbra növekednek. A termékenyülés sikerétől függően a termés 3-5 tagú tüszőcsokor, a magvak májusban érnek, és maguktól vagy érintésre kihullanak.

Fogta magát és átkelt a Dunán

A hazánkban honos hunyorfajok elkülönülve élnek, vikarizálnak, azaz egymást helyettesítik a térségekben. A kisvirágú hunyorról én még úgy tanultam, és a növényhatározókban is így szerepel, hogy hazánkban csak a Dunántúlon él. Néhány éve azonban botanikusok a Dunán innen is megtalálták, ami számomra nagyon érdekes fejlemény. Virágvadász barátommal azonnal a keresésére indultunk, megtaláltuk, és kéthetente fotóztuk a növények fejlődését. Ebből a sorozatból válogattam az íráshoz tartozó fényképeket.

Kisvirágú hunyor fakadása a fellevelek gömbjében